A 7750 fős lakosságú Húsvét-szigeten, amely Chiléhez tartozva a Csendes-óceán közepén található, távol mindentől, a turizmus volt a fő bevételi forrás. Lakói csak három lélegeztetőgéppel rendelkeznek, ezért Pedro Edmunds Paoa polgármester még márciusban kitiltotta a repülőket, a turistaszezonnak is véget vetve.

Mint a Sokszínű Vidék beszámol róla, összesen öt koronavírusos beteget találtak, és április végére a járvány véget is ért. A polgármester szerint a sikerük kulcsa a tapu, egy ősi polinéziai hagyomány, amit generációk óta őriznek.

A tapu egy szent parancs az egészségük, az életük, az idősebbek és az ősi bölcsességük védelme érdekében. Alapja a korlátozások mellett az egymás iránti tisztelet.

Lényegében a természet normáinak tiszteletben tartásán alapuló öngondoskodási elv, amelynek középpontjában spirituális korlátozások és a teljes közösségre vonatkozó tilalmak állnak. Minden, ami tapu, azt nem szabad megközelíteni. Ez lett maga a koronavírus.

A polgármester szerint, amikor elzárták magukat a külvilágtól, a lakosok fele megbízott benne, a másik pedig tudta, hogy a turizmusra építő gazdaságnak ez súlyosan ártani fog.

A kormány úgy döntött, hogy egy másik ősi tradíciót is bevet. Az umanga egy kölcsönös munkavégzés a szomszédok között, ami céltudatosságot adott a helyieknek a nehéz időkben. Az umanga a szigetlakók közötti együttműködést fejezi ki.

Úgy segítenek a másikon, hogy semmit nem várnak el érte cserébe. Ha valakinek többje van, mint másoknak, megosztja velük.

A járvány egy álruhában érkező áldás lett számukra, mert sikerült felpörgetniük a programot, melynek célja, hogy 2030-ig önfenntartóvá váljanak az umanga alkalmazásával.

A hagyomány többi formája, mint például a halászati tilalom az ívási időszak alatt, az elmúlt 50 évben elveszett, mert a szigetnek alkalmazkodnia kellett a turisták igényeihez. A közösség apránként a kulturális örökségétől.

Mint a polgármester fogalmazott: ez a materializmus a legrosszabb dolog, ami történhetett velük.

A helyi újságban vannak már hírek a majdnem elfeledett Rapa Nui nyelven, közösségi kerteket hoztak létre, új jelzőtáblákat helyeztek ki, több tonna szemetet távolítottak el az óceánból, az újrahasznosítást is felpörgették, a fiataloknak pedig átadják, hogy mit kell tudni a féltve őrzött ősi szobraikról. A fenntarthatóság és a természet tisztelete felé fordultak.

Kiemelt kép: Wikipedia Commons