A magyar állattenyésztés is felelős az esőerdőgyilkos szója ügyében

A Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint az élelmezési rendszer nagyban hozzájárul a környezetvédelmi problémákhoz: a klímaváltozásban, a biológiai sokszínűség csökkenésében, és az állatok élőhelyvesztésében is fontos szerepe van. A főbűnösök között gyakran emlegetett növény a szójabab.

Szója. Fotó: Pixabay/jcesar2015

Emiatt a termény miatt vágják ki az esőerdő nagy részét, így a közvélemény gyakran arra a következtetésre jut, hogy a növényi étrend sem környezetbarátabb, mint a húsban gazdag. Ennél a dolog azért összetettebb.

Esőerdőgyilkos tofu?

Az amazóniai esőerdőért évtizedek óta küzdenek a környezetvédelmi szervezetek, aktivisták, és az őslakos közösség. Ennek ellenére a Brazil Űrkutatási Intézet adatai szerint tíz éve nem volt akkora az erdőirtás mértéke a térségben, mint most.

Ez összefügg Jair Bolsonaro szélsőjobboldali elnök hatalomra kerülésével, aki megválasztása óta szisztematikusan bontja le az évtizedek alatt kiharcolt természet- és őslakosvédelmi törvényeket. Többek között olyan rendeletekkel, amelyek megengedőek az intenzív, akár az illegális mezőgazdasági gyakorlatokkal és erdőirtással szemben.

Az elnök ezt gazdasági érdekekkel magyarázza, a növekvő erdőirtást pedig ugyanilyen konzekvensen tagadja, olyannyira, hogy az új adatok napvilágra kerülte után fake news-t kiáltva ki is rúgta az Űrkutatási Intézet egyik vezető tagját.

Nem tartozik többé a környezetvédelmi minisztérium hatásköre alá az erdőirtás elleni harc sem, amely 1980 óta egyik fő szerepe volt. Bolsonaro a mezőgazdasági minisztériumnak adott minden erdészettel kapcsolatos döntési jogot, ezzel aláásva az őshonos erdők védelmét. Ennek tényét  támasztja alá írja az emberi jogi és természetvédelmi szervezet, az Amazonas Watch jelentése is.

Lévén, hogy Brazília a világ elsőszámú marhahús- és szójaexportőre, könnyű következtetni, hogy új legelők és termőföldek térnyerése áll az erdőirtás hátterében.

Csak a 2019-es, 20-as termésévben 122 millió tonna szójababot termesztettek az országban. A dübörgő szójaipar azonban nem az újhullámos tofutrendet igyekszik kiszolgálni; épp ellenkezőleg. A növekvő húsigény miatt van rá szükség, amihez ez a fehérjében gazdag hüvelyes olcsó, de tápláló takarmányforrásként szolgál a haszonállatoknak.

A világ szójatermésének 80 százalékából szójadara, 20-ból pedig szójaolaj készül. A szójadara 97 százaléka takarmányként végzi, és csupán három kerül közvetlenül emberi fogyasztásra. Téves következtetés tehát, hogy a szójaalapú növényi fehérjeforrások ugyanolyan ökológiai lábnyommal járnak, mint a húsfogyasztás. A szója, csakúgy, mint bármely más hüvelyes vagy növényi termés, nem eredendően természetkárosító. 

Sőt, az Oregon State University tanulmánya szerint, ha a fő fehérjeforrásunkat a húsról szójára cserélnénk, 94 százalékkal kevesebb fát és más természetes növényzetet kellene kivágnunk a termelés érdekében. A szója pusztító hatása a termelés mértékében és fenntarthatatlan módjában rejlik, aminek közvetlen oka az, hogy ez a legolcsóbb és leghelytakarékosabb módja a húsigény kiszolgálásának. Még akkor is, ha az esőerdők, a biológiai sokszínűség, az őslakosok és a klíma látja kárát. Ez a húspiac profitmaximalizáló gátlástalanságának bűne.

A probléma tehát nem az elsődleges, hanem a másodlagos fogyasztás. A fehérjedús szója nagy részét arra fordítjuk, hogy azokat az állatokat hizlaljuk fel vele, amiket később megeszünk, így az energiahatékonyság drasztikusan csökken.

Magyarország sem kivétel

A Greenpeace szerint mi, európaiak is bűnrészesek vagyunk az erdőirtásban, ugyanis rengeteg importtermék érkezik hozzánk ezekről a területekről. Ezt a feljebb említett Amazonas Watch jelentése is megerősíti, amely szerint Kína után az Unió Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere. A szervezet szerint Európa is azon régiók közé tartozik, akik anyagi támogatásukkal és partneri viszonyukkal megkönnyítik az amazonasi területen etikátlan praktikákkal dolgozó cégek dolgát.

Szójabab. Fotó: Pixabay/1737576

Magyarország sem kivétel: évente több, mint 600 ezer tonna takarmányszójabab-importra van szüksége a tenyésztőknek. A Magyarszoja.hu közelítő számításai szerint a szójadara és a full-fat szójabab 48 százalékát a baromfitápok előállításához használták fel 2014-ben, 23 százalékát sertéstápokban, 13-13 százalékát pedig a szarvasmarhartás és a petfood tápjainak összeállításához vásárolták.

A Greenpeace jelentése szerint azok a brazil területen működő cégek, amelyek az erdőirtás legnagyobb bűnösei – akik dokumentáltan kapcsolhatóak illegális erdőirtáshoz, korrupcióhoz, rabszolgamunkához és más bűntettekhez – nyíltan kereskednek és kapnak anyagi támogatást számos európai és észak-amerikai cégtől.


A szerző környezetgazdálkodás szakos hallgató a dániai Erhvervsakademi Aarhus egyetemen
Kutatási területei a klímaváltozás és a környezetpolitika

(Borítókép: Pixabay/charlesricardo)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére