December közepén derülhet ki, mekkora kibocsátás-csökkentést vállal az Európai Unió. A következő hetekben komoly háttéralkuk várhatóak a tagállamok között, miután a környezetvédelmi miniszterek október közepén, a klímatörvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon nem döntöttek erről. A Greenpeace meggyőződése szerint a 60 százalék is kevés ahhoz, hogy az EU meg tudjon felelni a globális klímaegyezményben vállalt célnak. Jávor Benedek szerint nagy csata lesz a tagállamok között, a Levegő Munkacsoport az épületekkel kezdene. Elemzés.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek általános részleges megközelítést értek el október közepén az európai klímatörvényről, ez a megállapodás azonban a legfontosabb pontra nem terjed ki, a 2030-as kibocsátás-csökkentési célokra.
Az Európai Bizottság szeptemberben a 40 százalékos érték legalább 55 százalékra történő emelésére tett javaslatot, olyan tanulmányra hivatkozva, ami megerősítette ennek megvalósíthatóságát.
Az Európai Parlament emelt a téten, a képviselők azt szeretnék, ha a közösség 60 százalékkal faragná le az üvegházhatást az 1990-es szinthez képest. A végső döntést az állam- és kormányfőknek kell dönteni decemberben.
Greenpeace: Kelet-Európában nehezebb lesz
„A vállalásnál nem mindegy, hogy azt országos, vagy uniós szinten kell teljesíteni, hiszen, ha az utóbbi mellett döntenek, akkor lesznek olyanok, akik túlteljesítenek, míg más országoknak a kevesebb hozzájárulás is elegendő. Vélhetően a kelet-európai országok ezt szeretnék, de ez még további tárgyalások kérdése. És a jogállamiság kérdéséről még nem is beszéltünk” – mondta ezzel kapcsolatban a Very Important Planetnek a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse. Perger András szerint a további tárgyalásokat az határozza meg, hogy a közösség mennyi pénzt szán összességében klímavédelmi beruházásokra, és azt mi alapján osztják szét.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján tavaly az EU 24 százalékkal csökkentette a kibocsátást, ami azt jelenti, hogy túl is teljesítette a célt. Miközben Ausztria, Portugália, Spanyolország és Luxemburg kibocsátása jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, a közép- és kelet-európai országok többsége kevesebb szennyező anyagot enged a levegőbe.
A nagyobb vállalással az ipari létesítmények költségei emelkednek, a régió országai pedig attól félnek, hogy cégeik nem bírnák anyagilag a szükséges technológiai beruházásokat.
„Biztos, hogy a kelet-európai országok megkérik a nagyobb vállalás árát. Azt tudni kell, hogy a volt szocialista blokkban azért vannak a kisebb kibocsátók között, mert a rendszerváltást követően a nehéziparuk összeomlott. Viszont minden további csökkentés már komoly erősfeszítésbe kerül” – tette hozzá Perger András.
Csak 65 százalék mellett tartható
A Greenpeace Magyarország továbbra is kitart amellett, hogy 2030-ig 65 százalékos csökkentés mellett tarható csak a korábban vállalt cél, 2050-ig eljuttatni az EU-t a klímasemlegességig. A szakember szerint a vállalások csökkenése arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kevesebbet tegyenek meg, ami végül azt eredményezi, hogy az évezred végére több mint három fokos lesz a globális felmelegedés.
„Az Európai Tanács még egy engedményt tett szeptemberben, azzal, hogy beleszámítanák a kibocsátás csökkentésbe a természetes karbonnyelők, az erdők és a talaj teljesítményét is. Ez azért is érdekes, mert az elmúlt harminc évben, amióta vitáznak a klímavédelemről, a végső vállalás meghatározásánál mindig nettó adatokkal számoltak, ez 2-3 százalékot is jelenthet attól függően, hogy milyen természeti adottságai vannak egy országnak, megbecsülni sem könnyű az értékét, és mivel a kontinens természeti állapota évről évre romlik, egyre kevésbé lehet erre alapozni” – mondta Perger András.
Levegő Munkacsoport: az épületekkel kellene kezdeni
A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a kibocsátás-csökkentésében a magyar lakosságot legjobban érintő változtatás az épületállomány felújításával történő energiahatékonyság növelése lenne. Szegő Judit éghajlatvédelmi projektvezető a számszerű eredménynél fontosabbnak tartja, hogy ne csak dokumentumok szülessenek aláírásokkal.
„ A klímavédelemmel foglalkozó, minisztériumi, hatósági szintek, tehát a tervező-végrehajtó szervek gyengítése nem megfelelő lépés a magyar állam jelenlegi vezetése részéről, Magyarország nem rendelkezik önálló környezetvédelmi minisztériummal, és az ilyen témával foglalkozó osztályok elszórtan találhatók több minisztériumban. A Levegő Munkacsoport a hatóságok megerősítését követeli, és azt, hogy abban az esetben, ha egy jogszabály megszületik, ha végre előírnának környezet és éghajlatvédelmi cselekvéseket, legyen, aki ellenőrzi és betartatja azokat” – tette hozzá.
Jávor Benedek: zsarolás várható keletről
Jávor Benedek szerint nagy csata lesz a tagállamok között, mert a kelet-közép-európai tagállamok további pénzt és rugalmassági mechanizmusokat kérnek majd a csökkentés támogatásáért cserébe.
„Ezt a pénzt valóban a dekarbonizációra kellene költeni, nem pedig korrupciós csatornákon szétszórni a holdudvarban, ráadásul fontos szempontnak kell lennie a költséghatékonyságnak.
Ez az egyik kritikus konfliktus, mert a régió országainak egy része nagyon szeretné, ha a klímapénzeket nem a megújuló energiaforrásokra vagy energiahatékonysági intézkedésekre kellene költeniük, hanem a méregdrága és piacilag is életképtelen nukleáris projektjeikre, ezt azonban jelenleg az uniós szabályok kategorikusan kizárják.
Legvalószínűbben azzal próbálják meg zsarolni az Uniót, hogy nem szavazzák meg a megemelt klímacélt, ha nem forgathatják bele a támogatásokat atomerőmű projektekbe” – tette hozzá a Párbeszéd Magyarország uniós tanácsadója, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője.
A szakember azzal számol, hogy végül az 55 százalék mellett döntenek, annak ellenére, hogy az Európai Parlament magasabb célértéket tűzött ki, ami szerinte forradalmi előrelépés a másfél éve még kőbe vésettnek tekintett 40 százalékos 2030-as cél helyett.
„A klímamodellek alapján még ez is kevés a Párizsi Egyezmény 1,5 fokos célkitűzésének teljesítéséhez. Ez persze a többi globális szereplő viselkedésének is függvénye, de talán egy 2, vagy inkább 2,5 fokos klímaváltozással kompatibilis, ami sokkal kevésbé pusztító hatású, mint egy 3 vagy 4 fokos átlaghőmérséklet emelkedés, de még mindig alaposan felforgatja majd a civilizációnkat” – tette hozzá.
A kibocsátási cél megemelésének mértékéről az állam- és kormányfők decemberben döntenek, az eredményt a Glasgow-i ENSZ klíma utókonferencián jelenthetik be.
Különbségek
A most elfogadott részleges általános megközelítés egy lényeges pontban különbözik a Bizottság javaslatától, mégpedig abban, hogy a Tanács nem támogatja, hogy a Bizottság végrehajtási jogszabályok elfogadásával jelölje ki azt a csökkentési pályát, amelyen át az EU eljuthatna 2050-ben a klímasemlegességig. Ehelyett a Tanács arra kérné a Bizottságot, hogy a párizsi klímaegyezmény első nagy globális felülvizsgálatát követően 2040-re terjesszen elő egy közbülső emisszió-csökkentési célt. A tagállamok azt is előírnák a Bizottságnak, hogy a párizsi egyezmény minden egyes felülvizsgálata után, hat hónapon belül tegyen jelentést a klímatörvény működéséről, indokolt esetben kezdeményezve a klímatörvény módosítását.Borítókép: Pixabay/ketacutter