Az Országos Közegészségügyi Intézet ingyenes ólomtartalom-vizsgálatokat végez a, a Fővárosi Vízművekhez beérkező adatokból készül a főváros térképe. A mintavételek alapján készült egy kiértékelést, ami alapján Magyarországon 750 ezer ember él a csapvíz ólomtartalma szempontjából magas kockázatú épületben.
Minden statisztika azt mutatja, hogy jó minőségű a hazai csapvíz, és az ÁNTSZ jogutódja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által korábban közzétett minőségi vizsgálatai is biztatónak tűntek. A Fővárosi Vízművek hivatalos adatai szerint évente 11 ezer vízmintát elemeznek saját hatáskörben, és a népegészségügyi hatóság laboratóriumában is ellenőrzik az ivóvízminőségét fizikai, kémiai, mikrobiológiai és bakteriológiai jellemzők alapján.
Nem a csapunkat nézik
A hivatalos közlemények azt azonban általában elhallgatják, hogy a beméréshez szükséges mintavétel a közműszolgáltatónál történik, és nem a fogyasztás helyszínén, a csapunknál. Pedig ez lényeges különbség, hiszen a vízóra és a vizes pohár között számtalan minőséget befolyásoló tényező befolyásalja a minőséget. Ilyen a többi között a vezetékek ólomtartalma. A toxikus elem, a szervezetbe kerülve idegrendszeri és fejlődési zavarokat okozhat, jelentős mennyiséggel való érintkezés különösen a magzatok és a kisgyermekek esetében veszélyeztetheti az egészséget.
A Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint az elosztó hálózat nem tartalmaz ólmot, ez azonban nem jelenti azt, hogy a második világháború előtti épületek belső vezetékeiben ne lenne ólomvezeték. Az ilyen irányú felhasználást egyébként 1970 óta tiltják a kontinensen.
„Előttünk is nyilván ismert, hogy a hazai épületek még mindig nagyon nagy részében jelen vannak az ólomcsövek, melyek miatt igen rendszeres a határérték feletti ólom a hazai csapvizekben, akár iskolákban, kórházakban is. Még a határérték közeli ólom is kockázatos lehet a gyerek idegrendszeri, agyi fejlődésére, így nyilván ez egy azonnal beavatkozást igénylő terület, amit nem lehet a lakosságra hárítani” – mondta Simon Gergely a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szekértője.
„Főleg, hogy a lakosok, ahogy az azbeszt esetén is általában nem voltak tisztában ezzel a kockázattal, mikor beköltöztek az épületekbe. Sok adat van határértékék sokszorosa ólom koncentrációról is. A fővárosnak készült javaslatcsomagunkban is kitérünk erre” – tette hozzá a szakember.
A Fővárosi Vízművek a honlapján elérhető táblázatra hivatkozik, ami az ivóvíz paramétereit tartalmazza. Azt írták, a társaság által szolgáltatott ivóvízben még az Európai Unió által 2013 december 25-én csökkentett határértéket sem éri el az ólomkoncentráció, és a budapesti átlagérték is alatta marad.
Októberre a Nemzeti Népegészségügyi Központ kiértékelte az eddig beküldött mintákat, a kutatás eredménye lesújtó, Magyarországon közel 750 ezer ember él a csapvíz ólomtartalma szempontjából magas kockázatú épületben. Az országos reprezentatív kutatás igazolta azt a korábbi feltevést, hogy a több 75 éves épületeknél nagyobb arányban mérhető határérték feletti koncentrációt.
A megengedett ólomtartalom
A csapvíz megengedett ólomtartalma az Európai Tanács irányelvének megfelelően jelenleg ez 10 mikrogramm literenként. Az ivóvíz minőségi előírások betartása egyébként tagországi feladat, az erre vonatkozó nemzetközi szabály 1998 óta csökkenti több lépcsőben az megengedett ólomtartalmat. az erre vonatkozó hazai kormányrendelet 2013. december 25-én lépett hatályba. A közösség az Eurostat adatai szerint már 100 milliárd dollárt költött erre alig több mint húsz év alatt.
Az aggódó lakástulajdonosok természetesen kérhetnek vízminőségi vizsgálatot, ehhez elég mintát vinni a Nemzeti Népegészségügyi Központ ólom munkacsoportjához.
Emellett rendelkezésre áll a Fővárosi Vízművek laboratóriuma is, ahol akkreditált fizikai, szerves és szervetlen kémiai, radiológiai, mikrobiológiai és toxikológiai méréseket is végeznek megrendelésre. Természetesen nem ingyen, a kifizetendő összeg ólomtartalom bevizsgálásánál mintavételi és kiszállási díj nélkül mindössze 1900 forint, ami jutányosnak tűnik más szolgáltatáshoz képest. Ha azonban valaki Tökölön kér helyszíni mintavétellel bakteriológiai, kémiai és mikroszkópos vizsgálatot egyben, annak nagyjából ötvenezerbe kerül a történet.
Az Országos Közegészségügyi Intézet évente ezer mintát fogad be, ingyenes ólomtartalom vizsgálatra, itt elsősorban a kockázati csoportba tartozók, tehát a várandósok a kisgyermekesek és a régi épületekben élők jelentkezését várják.
A Fővárosi Vízművek egyébként „csináld-magad” akciót is ajánl, honlapján részletesen leírja a festetlen ólomcsövek ismertetőjegyeit, és arra buzdítja a tulajdonosokat, hogy fém tárggyal kocogtatva vizsgálják át a belső hálózatról a főmérőre csatlakozó vezetéket, ha csengő hangot hallanak, akkor a cső vasból van vagy rézből, ha tompát, az ólomból. A főmérős fogyasztók a vízóraakna fedelének kinyitása után tudnak vizsgálódni, a mellékmérősöknek kevesebb lehetőség jut, ott ahol a vezetékek a falon kívül futnak. A vízművek honlapján található tájékoztató szerint az sem jelent közvetlen veszélyt, ha valaki a belső hálózatán ólomvezetéket talál, mert a lerakódott vízkő csökkenti az ólom oldódását.
A víz keménysége
A víz minőségének másik meghatározó tényezője annak keménysége, ami a benne lévő kalcium-oxid mennyiségét jelenti. Ez a fővárosban közepesnek mondható, ami nagyjából 80-180 mg/liter kalcium-oxidnak meg. Ízre a keményebbet szeretik a fogyasztók, de a nagy kalcium-oxid tartalom csökkenti a mosás hatékonyságát és a háztartási eszközök sem rajonganak túlságosan a vízkőért.
Az sem mindegy, mennyi ideig áll a csapvíz a csőben, a vezetékekben pangó folyadék ugyanis ártalmas lehet az egészségre. A folyóvíz persze nem steril, de normál esetben a kórokozók aránya elenyésző. A langyos állóvíz azonban kedvez a bacilusok szaporodásának, így érdemes a hosszabb időre elzárt csapot kifolyatni.
A víztisztító berendezések megválasztásánál pedig a szakhatóságok is azt ajánlják, hogy kérjék ki a szakember segítségét, mert a nem megfelelő használat több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.
A csapvíz ízét jelentősen befolyásolja még a hozzáadagolt fertőtlenítőszer minősége és mennyisége, ma ennek a leghatékonyabb módja a klórgáz használata. A keletkező melléktermékek, a trihalometánok szintjét is szigorú határértékek közé kell szorítani, az erre vonatkozó kormányrendelet betartását a Fővárosi Vízművek Laboratóriuma folyamatosan ellenőrzi a hálózatban – olvasható a cég honlapján.