A 2021-től szigorúbb energetikai követelményeknek való megfelelés miatt csak néhány százalékos áremelkedés várható az ingatlanpiacon a Very Important Planetnek nyilatkozó szakértő szerint. Ugyanakkor ez is megtérülhet, hiszen a műszaki tartalom minőségi javulása egyben a rezsi és a közös költségek csökkentését is jelenti.
„Az Európai Unió szeretne környezettudatosabb lakáspolitikát folytatni, ami érthető. Magyarország energiafelhasználásának 60 százalékát lakóingatlanok fogyasztják. Minél hatékonyabb, annál kevésbé terheli a környezetet és a tulajdonos pénztárcáját” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője a Very Important Planetnek.
Tízéves terv
A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy az Európai Parlament tíz éve fogadta el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvét. A döntéshozók leginkább ennek fokozását és a költségek megtakarítását tartották szem előtt. Az elképzelések alapján az összes tagállamnak ki kellett dolgozni a nulla nettó energiaigényű épületek számának növelését célzó cselekvési tervet.
Az irányelv legfontosabb eleme, hogy 2020. december 31-ét követően, már csak az új követelményrendszernek megfelelő épület építhető.
A közel nulla energiaigényű ingatlanok építéséhez korszerű, sok esetben drága gépészeti megoldásokat kell alkalmazni. Fontos a falak mellett a födém és a padló, valamint a nyílászárók kiváló hőszigetelése. Törekedni kell a telken belüli lokális energiatermelésre, ilyen lehet a napelemes vagy szélenergiával működő helyi erőmű, a napkollektor, és megoldás lehet hőszivattyús fűtésrendszer használata is, ami szintén kis energiabevitelt igényel.
Igyekvő kivitelezők
Az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján közintézmények 2019. január 1-jétől, egyéb épületek eddig 2021. január 1-jétől csak akkor kapnak használatbavételi engedélyt, ha az épület megfelel a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épület követelményrendszerének. Az építtetők ezért igyekeznek még idén befejezni a kivitelezést, ha van rá lehetőségük.
A határidők kitolódása nemcsak a kisebb beruházásokat érintik, hanem a legnagyobb, akár több ezres lakásszámú projekteket is. Nagyobb cégek esetében lehetett hallani több hónapos, vagy akár éves késésekről is.
„Az építőipar az elmúlt két évben nagyon pörgött, sok állami, illetve ipari, kereskedelmi ingatlanokon zajló beruházás történt, útépítésből, vasúti fejlesztésből sem volt hiány. Emiatt a lakásépítésekre kevesebb szakember jutott, ezért nagyon sok határidő csúszik. A beruházók most igyekeznek minél hamarabb kipörgetni ezeket a folyamatban lévő építkezéseket” – mondta az elemző.
Megtérülő befektetés
Szerinte az új lakások piacán egymást érik a hatások, egyrészt kedvezett a beruházóknak, hogy 2016 és 2019 között minden épülő ingatlanra öt százalékos áfakulcsot lehetett alkalmazni. A felpörgő kereslet miatt azonban a vevők ebből keveset érzékeltek, ők csak azt látták, hogy az árak folyamatosan emelkednek, hiszen a szakemberhiány hatása és az alapanyagok árainak növekedése beépültek az ingatlanárakba.
Balogh László számításai szerint a szigorúbb energetikai követelményeknek való megfelelés miatt csak néhány százalékos áremelkedés várható, de ez megtérül, hiszen az ingatlanok műszaki tartalmának minőségi javulása egyben a rezsiköltség, vagy a közös költségek csökkentését is jelenti.
Mostohagyerekként kezelt használt lakások
Az áfakulcs csökkentése, és a különböző támogatások több lehetőséget kínáltak az új lakásépítésre.
„Azt szokták alapul venni, hogy egy ingatlan 100 évig funkcionál, ebben az esetben egy százalékát kell reprodukálni ahhoz, hogy az állomány minősége összességében ne változzon. Mivel összesen 4 millió lakóingatlant tartanak nyilván Magyarországon, ezért évi 40 ezer ingatlant kellene megépíteni, de ez az irányadó modell nem számol a felújításokkal. Beépíthető területből egyre kevesebb akad, a kereslet a nagyvárosokban koncentrálódik, pusztán az új lakások építésével a meglévő állomány minőségromlása nem állítható meg” – mondta a szakember.
Hozzátette, használt lakásokra természetesen nem vonatkozik az energetikai előírás, nem is lehetne alkalmazni, hiszen Magyarországon négymillió van ezekből.
A felújítás utáni értékesítés 2016 környékén még jövedelmező befektetési forma volt, később azonban a használt lakások iránti kereslet annyira megnőtt, hogy alig volt érdemi különbség egy jó állapotú felújított és egy közepes állapotú használt ingatlan között. Ez azt eredményezte, hogy a tulajdonosoknak nem volt érdekük a komolyabb műszaki tartalmak kialakítása. Hangsúlyozta, a felújítások száma elmarad az ideálistól.
Borítókép: Pixabay/cegoh