A budapesti légszennyezettséget a fűtési időszakon kívül döntő mértékben a gépjárművek kipufogógázai okozzák. Fűtési időszakban viszont a szilárd tüzelés a meghatározó, amitől nemcsak a külvárosok és a környék lakói szenvedhetnek, hanem a belső kerületek lakói is – ez derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból.
A Very Important Planet felületén rendszeresen biztosítunk megjelenést civil egyesületnek, tudományos cikkeknek, tanulmányoknak, szakértői véleményeknek. Ezúttal a Levegő Munkacsoport elnöke és projektvezetője tisztelt meg bennünket tudományos munkájával.
Salma Imre egyetemi tanárnak, az ELTE Kémiai Intézete oktatójának és kutatótársainak az Atmospheric Chemistry and Physicsben közzétett tanulmánya ismerteti azoknak a méréseknek az eredményeit, amelyeket Budapest belső és külső területén, valamint a Kecskeméttől 15 kilométerre található K-pusztán végeztek. Azt vizsgálták, milyen koncentrációban vannak jelen a levegőben azok az apró részecskék (PM2,5), amelyek a fosszilis tüzelőanyagokból (túlnyomó részben a gépjárművekből), a biomassza égetéséből (lényegében a lakossági fűtésből), valamint az élő növényzetből származnak. A PM2,5 azokat a részecskéket jelöli, amelyek átmérője kisebb mint 2,5 mikrométer. Összehasonlításképpen: az emberi hajszál átmérője 70 mikrométer.
Az ilyen vizsgálatok különösen fontosak, hiszen Magyarországon a PM2,5 évente mintegy 13 ezer ember korai haláláért felelős, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Ráadásul ez csak a jéghegy csúcsának a csúcsa, mert a PM2,5 okozta megbetegedések száma ennek ezerszeresét teheti ki.
A méréseket minden évszak egy-egy hónapjában (október, január, április, július) végezték el mindegyik helyszínen. A szennyezett levegő számos összetevőjét elemezték, itt azonban csak a szerves szén (OC) koncentrációjának alakulását mutatjuk be (lásd az ábrán), mivel ez jellemzi legjobban a szennyezés mértékét és forrását.
A budapesti belvárosban októberben mutatták ki a legnagyobb koncentrációt, ami elsősorban az élő növényekből (48%), kisebb részben a biomassza-égetésből (29%) és a fosszilis üzemanyagokból (22%) származott. Ugyanebben az időszakban a külvárosban lényegesen alacsonyabb koncentrációt lehetett kimutatni, mindenekelőtt a növényi eredetű szemcsék alacsonyabb koncentrációjának köszönhetően. Januárban viszont már a külvárosban számottevően, több mint 30 százalékkal magasabb volt a koncentráció mértéke, mégpedig elsősorban a biomassza-égetésből származó részecskék miatt. Ugyanakkor ez utóbbi még a belvárosban is meghatározó volt, 66 százalékos aránnyal! A tavaszi és nyári időszakban viszont szinte csak a közlekedésből származó részecskék mérgezték a levegőnket. Ezekben a hónapokban jelentős volt az élő növényekből származó részecskék koncentrációja is.
Amint előre várható volt, a legkisebb szennyezettséget minden évszakban a településektől távoli helyszínen mutatták ki, azonban a fűtési időszakban itt is jelentős volt a biomassza-tüzelésből származó OC.
Ami az élő növényekből származó részecskéket illeti, ezekhez az emberi szervezet alkalmazkodott az evolúció évmilliói során, azonban a közlekedésből, égetésből eredő szennyezés sok esetben ezeket is mérgezővé változtatta. Erről azonban legközelebb írunk.
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
Szegő Judit
környezetkutató
a Levegő Munkacsoport projektvezetője
A borítókép illusztráció. Fotó: Pixabay/josefko48