Évek óta küzd egy civil szervezet azért, hogy a budapesti Újlipótvárosban elviselhetővé váljon az autós forgalom, csökkenjen a naponta belépő 32 ezres darabszám. Az önkormányzat azonban nem csatlakozott a főváros által augusztusban életre keltett mintaprojekthez.
„Azt reméltük, hogy a főváros áprilisi döntésével több kerülethez hasonlóan nálunk is elindul a forgalomcsökkentési projekt augusztus elején, de ez nem valósult meg” – mondta a Very Important Planetnek Marinov Péter, az Újlipótváros-szuperblokk nevű civil szervezet vezetője.
Mint mi is beszámoltunk róla, a fővárosban több helyen indult ilyen, mintaprojektnek nevezett teszt. Ezeken a területeken forgalmi irányok, sebességhatárok, utcahasználati szabályok változnak a kisebb próbaüzem idején.
Az itt szerzett tapasztalatok és beérkező vélemények, észrevételek alapján a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) év végéig dolgozza ki azt a közlekedésfejlesztési tervet, amelynek konkrét intézkedéseit 2021-től vezetik be.
Az úszó-vébé miatt
Az Újlipótváros-szuperblokk közel négy éve küzd azért, hogy Újlipótváros forgalmi rendjének megváltoztatásával kiszoruljon az átmenő autóforgalom a környékről. Mint Marinov Péter kifejtette, a 2017-es úszó-világbajnoksághoz kapcsolódva 2016-ban kezdte meg a főváros az alsó-rakpart és a Dráva utca teljes átépítését, így Újlipótváros utcáira, leginkább a Pannóniára terhelődött a teljes rakparti forgalom.
Ők azóta próbálják elérni az autók számának csökkentését. Szerintük a forgalomszervezés az autóval közlekedők érdekeit helyezi előtérbe, figyelmen kívül hagyva mindazt a kárt, amelyet a városrész lakóinak okoznak. A dugóban araszoló gépjárművek szennyezik a levegőt a nehezen átszellőző, szűk utcákban és akadályozzák a tömegközlekedést. Nem is beszélve a gyalogosok és kerékpárosok ellehetetlenítéséről. A megoldás szerintük a forgalmi rend sürgős átszervezése, az Újlipótváros akadálytalan autós átjárhatóságának megszüntetése.
A szervezet vezetője ugyanakkor azt is hozzátette, a koronavírus-járvány alatt csökkent a forgalom, ez jelenleg is érezteti hatását, de nincs kétsége afelől, hogy amint visszatér az élet a régi kerékvágásba, megint élhetetlenné válik a környék.
Pannónia: naponta 6500 autó
A négyéves kálvária alatt többek között 2017-ben önerőből forgalomszámlálást végeztek. Ebből kiderült, a leginkább terhelt utcák lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint amit az úgynevezett fővárosi egységes forgalmi modellben nyilvántartanak.
A Pannónián például a főváros szerint naponta 2000-4000 jármű haladt át, a saját méréseik szerint azonban 6000-6500.
A Magyar Kerékpárosklub Észak-pesti szervezetével közösen mobilitási tervvázlatot készítettek a forgalom csökkentésére, a parkolási és egyéb környezeti anomáliák felszámolására. Ezeket elküldték a 13. kerületi önkormányzathoz, amelynek nyomán a képviselő-testület elfogadta az Újlipótvárosi Mobilitási Tervet. A szervezet vezetője szerint kevés és óvatoskodó konkrétumot tartalmaz, nehezen számonkérhető megfogalmazással. Mint elmondta, ezt követően a kerület megbízásából egy cég rendszámalapú forgalomszámlálást végzett. Kiderült, Újlipótvárosba naponta átlagosan 32 ezer jármű lép be, a forgalom átlagosan 18 százaléka átmenő, azaz 5800 autó halad át a városrészen úgy, hogy 15 percnél kevesebb időt tölt ott. A Pannónián ez az arány meghaladta a 30 százalékot. Az utca napi forgalma ennél a mérésnél is 6000 körül alakult.
Nem csatlakoztak a fővároshoz
A civil társaság bízott abban, hogy az önkormányzat rácsatlakozik a főváros által a karanténidőszak alatt életre hívott forgalomcsillapító projektre.
„Mivel semmilyen információ nem került nyilvánosságra, júliusban hivatalosan megkerestük a kerületet, hogy tájékozódjunk arról, mit terveznek, hogyan lehet javaslatokkal beszállni. Erre sem kaptunk érdemi válasz. Ennek hatására a Kerékpárosklub magához ragadta a kezdeményezést, a korábbi elképzelések, javaslatok alapján tervet készített az újlipótvárosi átmenő forgalom kiszorítására. A javaslatot megküldte a kerületnek és a fővárosnak. Ezt a kerület személyes megbeszélés és véleményezés nélkül egyszerűen továbbküldte azt a BKK-nak” – mondta Marinov Péter.
A javaslat Újlipótváros egyik legterheltebb részén az utcák autóforgalom számára akadálytalan átjárhatóságát szünteti meg. Ha valaki például Angyalföldről valamelyik irodaházból hazamenet a Margit-hídon Budára tart, de el szeretné kerülni a Váci utat és a Nyugati teret, az jellemzően behajt a Pannónia utcába, majd azon gond nélkül végigmehet a körútig. A javaslat az ilyen helyzeteket számolná fel, ezt egyes utcaszakaszokon a jelenlegi forgalmi irányok megfordításával érné el. Az irányváltással az autóforgalmat visszafordítja abba az irányba, ahonnan jött, így aki továbbra is csak áthajtana az utcákon, kerülőre kényszerül.
A klub szerint a tapasztalatok azt mutatják, az autóval közlekedők ilyen kerülőket nem szívesen vállalnak be ennyire rövid szakaszokon.
„Végül szeptember 2-án a 13. kerületi önkormányzat mindenféle magyarázat és állásfoglalás nélkül kitette honlapjára a BKK javaslatát és egy kérdőívet csatolt hozzá. A kitöltéséhez azonban nem kellett kerületi lakosnak lenni, és akárhányszor lehetett véleményezni” – hangsúlyozta az egyesület vezetője.
„A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezte, hogy egy mintaprojekt során ideiglenes, kis léptékű beruházásokkal csökkenjen az átmenő autós forgalom Újlipótvárosban. A kezdeményezésre a BKK javaslatot készített, melyet önkormányzatunk lakossági véleményezésre bocsájtott, megkeresett társasházi közös képviselőket, civil és szakmai szervezeteket. A beérkezett véleményeket összegezve módosítási javaslatokat tett az önkormányzat a BKK részére. A BKK a javaslatok meghallgatása után úgy döntött, visszavonja javaslatát” – ez olvasható a 13. kerületi önkormányzat honlapján.
Hozzáteszik, hogy az önkormányzat ahogy eddig, úgy ez után is támogatja az újlipótvárosi átmenő forgalom csökkentését, a gyalogos és a kerékpáros közlekedési lehetőségek bővítését. Hangsúlyozzák, régóta tesznek intézkedéseket annak érdekében, hogy forgalomszabályozással, közterületek humanizálásával enyhítsék a meglévő feszültségeket.
Mint írják, a BKK által készített javaslatot társadalmi vitára bocsátották. A kérdőívet a 2020. szeptember 1-15. közötti időszakban volt lehetőség kitölteni. Közel 1000 szöveges vélemény és több, mint 2000 szavazat érkezett. A mintaprojekt megvalósítását támogató és ellenző szavazatok száma közel azonos volt. A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett vélemények és a szakmai, civil szervezetek ajánlásai alapján a módosításokat kezdeményeztek.
A Szuperblokk szerint ez semmit sem ért, álkonzultáció volt, mert az Újlipótvárosban élőknek, akiket terhel a jelenlegi forgalmi helyzet, nem volt alkalmuk a gyakorlatban megtapasztalni, milyen az, amikor nem jön be naponta 6000 autó feleslegesen az utcákba. A honlapra kitett felmérés szerintük valójában semmire sem jó.
„A világ nagyvárosaiban bevezetett forgalomcsökkentésről csak a hónapokig, évekig tartó tesztidőszak után kérdeztek. Azért, mert először mindenhol többségi tiltakozás van, amely a javuló környezet nyomán átfordul többségi támogatásba. Eleinte ugyanígy háborogtak az autósok például Grazban és Gentben mint Budapesten, szerintük is őket üldözte városvezetés. A tesztidőszak után mindenhol elsöprő támogatást élvezett a forgalomcsökkentés” – mondta Marinov Péter.
BKK: nem megvalósítható változtatások
„A forgalomcsillapítási mintaprojektek célja városszerte az volt, hogy a nyári tesztidőszakban a kerületek által kezdeményezett és elfogadott eszközöket kipróbáljuk, és a visszajelzések alapján születhessen döntés a további forgalomcsillapítási intézkedésekről. A Fővárosi Önkormányzat konzultációs felületet biztosította a résztvevő kerületek számára. Az ütemezés szerint októberben elemezzük ki a válaszokat. Ezt követően a BKK decemberig készíti el az egész városra vonatkozó Közlekedésbiztonsági és Forgalomcsillapítási Akciótervet, ami a 2021-22 évekre tesz ütemezetten megvalósítható javaslatot” – közölte megkerésünkre a BKK.
Hozzátették, a XIII. kerület esetében a Fővárosi Önkormányzat iránymutatása alapján a mintaprojekt-javaslatot a BKK készítette elő.
A kerületi önkormányzat a javaslat nyilvánosságra hozását követően olyan módosításokat fogalmazott meg, amelyek a mintaprojekt keretein belül nem voltak megvalósíthatók.
Ennek következtében a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy Újlipótvárosban nem valósul meg a mintaprojekt, és a terület közlekedési problémáit a BKK által készülő Közlekedésbiztonsági és Forgalomcsillapítási Akciótervben fogják kezelni.
Kérdésünkre válaszolva megírták: ami mindhárom szereplő számára komoly tanulság, hogy a lakosság bevonása, szemléletformálása, az információk érthető módon történő átadása kiemelt fontosságú egy ilyen típusú projektnél.
Kerestük az alpolgármestert és az önkormányzatot a témában, de eddig nem érkezett válasz tőlük. Amint megjön, frissítjük cikkünket.
Borítókép: Forgalom a Pannónia utcán. Fotó: Újlipótváros-szuperblokk