A független, globális környezetvédő szervezet, a Greenpeace magyarországi csoportja a koronavírus-járvány idején is aktív közéleti szerepet vállal. Regionális vegyianyag-szakértőjük, Simon Gergely adott interjút a Very Important Planetnek.
Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszellel kapcsolatban nemrég abszurditásig emelt klíma célokról beszélt. Mit gondol erről a Greenpeace?
Európa jelenleg egy történelmi klímadöntés előtt áll. Mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy szigorítsuk a kibocsátáscsökkentési célszámokat. Ahhoz, hogy a klímaválságot kordában tudjuk tartani, a tudományos jelentések szerint 2030-ig 65 százalékos szén-dioxid-kibocsátási célértéket kell elérnünk. Ehhez képest a kormány által elfogadott Nemzeti Klíma- és Energiatervben (NEKT) mindössze 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték szerepel. Ha valami, inkább ez az abszurd, amikor napjainkban már a bőrünkön érezzük a klímaválság következményeit, elég csak az egyre szaporodó és intenzívebbé váló viharokra, villámárvizekre vagy a hőhullámokra, aszályos időszakokra gondolnunk. A válságban tettekre van szükség. Ezért levélküldő kampányt is indítottunk a magyar miniszterelnöknek, hogy minél többen tudják őt arra ösztönözni: bátran álljon a klímavédelem élére Magyarországon éppúgy, mint Európában. Tíz pontban soroljuk fel a kormány klímavédelem szempontjából káros vagy elégtelen intézkedéseit, hogy ezzel is segítsük a kormány érdemi klímavédelmi munkáját.
Milyen hatást gyakorolt a járványidőszak a tömegközlekedésre?
Ahogy azt a kampányainkban is jeleztük, a koronavírus bebizonyította, hogy tudunk változtatni a mobilitási szokásainkon, és kevesebb autós közlekedéssel városaink csendesebbek, a levegőnk pedig tisztább lesz. Akik számára megoldható volt, hogy otthonról dolgozzanak, a home office hatékonynak bizonyult. Sokan át tudtak ülni a kerékpárra, amiről kiderült, hogy jó alternatív közlekedési eszköz.
Egy friss európai tanulmány szerint azok az új kerékpársávok, amiket a járvány alatt jelöltek ki, mintegy 3 milliárd dollárnyi hasznot hoztak.
Az egészségügyi kiadások ugyanis jelentősen csökkentek a kisebb légszennyezettség miatt. Ez összefügg azzal, hogy a kerékpársávok kialakításával kisebb forgalmat engedünk a közutakra. Azt tudni kell, hogy Magyarországon a GDP csaknem hat százalékát veszi el a légszennyezés a szennyezett levegő kiváltotta egészségügyi kiadások miatt. Azaz mindannyiunk érdeke,hogy a szennyező járművek mihamarabb eltűnjenek az utakról. Ez persze komplex megközelítést igényel.
Az egész közlekedést át kell alakítani, hogy legyen jó, életképes alternatívája pl. az autós közlekedésnek.
Ennek tükrében csatlakoztunk mi is a Magyar Kerékpárosklub felhívásához, ami a Nagykörút zöld, kerékpárosbarát fejlesztése mellett foglalt állást. Ha sokan megtapasztalják, hogy kerékpárral közlekedni biztonságos, kényelmes és gyors, akkor sokak számára majd ez válik természetessé. A vasutas közlekedést is úgy kell fejleszteni, hogy egyre többen vonattal tudjanak bejönni a fővárosba, és onnan kerékpárral tudjanak továbbmenni. Tartottunk is olyan demonstrációt, amivel arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a járványidőszakban megváltozó mobilitási szokásaink eredményeképpen megtisztult a levegő. Ezért számos közlekedési változtatást, amiket a járványidőszakban bevezettek, a saját egészségünk érdekében is meg kéne tartani. Ilyen részleges rakpartlezárás, vagy a kerékpáros infrastruktúra bővülése.
Határozott az álláspontjuk a dízelautókkal kapcsolatban is.
Több mint tízezer magyar hal meg a légszennyezés miatt évente. Magyarországot át kell állítani fosszilis üzemanyagok használatáról a megújulókra. Budapestnek is meg kellene lépnie azt a közlekedésben, amit a legtöbb nyugat-európai város mellett már Bukarest is megtett.
Fogadjuk el, hogy a szennyező gépjárművek használata nem egy alapjog, tehát a régi, elsősorban dízel járműveket fokozatosan ki kell szorítani a magyar fővárosból.
Elfogadhatatlan, hogy azok a kocsik, amiket Németországból évek óta kitiltottak, nálunk landolnak. Az elmúlt 15 évben itthon duplájára nőtt a dízelautók aránya, ezzel párhuzamosan nőtt az erre a járművekre jellemző nitrogén-dioxid légszennyezettség is.
Meg lehet változtatni más szokásokat is a környezetvédelem érdekében?
A műanyag kampányunkban arra irányítjuk rá a figyelmet, hogy a koronavírus miatt sokan újra elkezdtek eldobható termékeket használni, pedig valójában erre nincs szükség a járvány idején sem. Járványügyi szempontból semmivel sem biztonságosabb egy eldobható műanyag zacskó, mint az újra használható mosható saját vászon szatyor. Ugyanez vonatkozik a maszkokra is. A pandémiás időszakban ugyanúgy lehetünk környezetvédők, mint máskor.
A műanyagmentes július is egy jó kezdeményezés: ha egy hónapot kibírunk egyszer használatos, eldobható termékek, csomagolások nélkül, akkor rájövünk, hogy ez augusztusban és szeptemberben is lehetséges.
A júliusi akció megítélése egyébként kettős, a járvány miatt kevesebb ember csatlakozott hozzá, de ennek ellenére azért sikeres volt:. A júliusi hónap tavaly országszerte a környezetvédelemről szólt. Most a vírus került inkább a középpontba. Ennek ellenére igyekeztünk minél több kihívást szervezni, Műanyagmentes bevásárlásokra, piknikekre ösztönöztük az embereket, és bátorítottunk mindenkit arra, hogy győzzék meg a barátaikat is a tudatos vásárlás fontosságáról.
Sok ismert ember is csatlakozott a kezdeményezéshez. Nagy sikerünk, hogy idén júliusban végre elfogadták azt a jogszabályt, ami alapján Magyarországon betiltanak több egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot jövő júliustól. Több éven át tartó kampányunkkal értük el, amelyhez mintegy negyedmillió ember csatlakozott, hogy a magyar jogszabály még az európain is túlmegy, ugyanis a műanyag zacskók korlátozását is előírja, és amiket nem tilt be, azokra magas környezetvédelmi adót vet ki. Ez a jelenlegi helyzethez képest óriási előrelépés.
A törvény elfogadásával befejeződött a témával kapcsolatos kampány?
Nem, következő lépés a betétdíj törvény, amit még nem ismerünk pontosan. Szeretnénk, hogy minél több dologra terjesszék ki, legyen benne előírás a kötelező újrafelhasználásra is, ne csak az újrahasznosításra. Ezzel is próbálunk véget vetni az „eldobható kultúrának,” ami egy zsákutca. Az erőforrásaink végesek, az élővilágot pedig nem pusztíthatjuk tovább. Azt szeretnénk elérni, legyen kvóta arra, hogyan növekedjen az újratöltés kötelező aránya.
A változásokért mindennap tehetünk: ahányszor elindulunk a boltba, mindig az járjon az eszünkbe, hogy minimálisan válasszunk egyszer használatos eszközöket. A fogyasztói szokások sok országban hihetetlenül gyorsan meg tudtak változni, részben a tilalmak, részben a magas betétdíjak révén. Azokban az országokban, ahol fél eurót kell fizetni minden PET palackért, nagy részüket visszaviszik. Ahol nem jár érte semmi, ott a túlnyomó részük a lerakókba, vagy az égetőkbe kerül.
Mi a véleménye a hivatalosan elfogadott egészséges táplálkozásra vonatkozó irányelvekről?
A vegyszermentes mezőgazdaság a környezetvédelem mellett a saját egészségünk miatt is fontos. A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat káros a biológiai sokféleségre, pusztítja a beporzókat, szennyezi a vizet, tönkreteszi a környezetet. Ebben radikális változást szeretnénk elérni.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet is elismerte, hogy lehetséges ellenőrzött ökológiai módszerekkel termesztett élelmiszerrel ellátni az egész emberiséget.
Nem indokolt a jelenlegi környezetpusztító mezőgazdaság. Sokkal kevesebb húst kellene ennünk, de amit fogyasztunk, annak sem a jelenlegi nagyüzemi, iparai állattartásból kellene származnia.
A szervezet működésében történt változás a járvány idején?
A Greenpeace továbbra is csak magánszemélyek és magánszemélyek által alapított alapítványok adományából tartja fenn működését. Itthon körülbelül nyolcezren, a közép-kelet európai régióból százezres nagyságrendben adományoznak. Ez garantálja teljesen függetlenségünket, nem fogadunk el kormányzattól, állami szervektől vagy cégektől származó pénzt. Ez különösen fontos napjainkban, amikor a klíma- és ökológiai válságra kell megoldást találnunk, amit működésével sok kormány és nagyvállalat napról napra egyre csak súlyosbít. Rajtunk, szavazókon és fogyasztókon múlik, hogy a természeti kincseink megőrzése, a kibocsátásaink csökkentése, a tiszta levegő, az egészséges élelmiszer legyen az új norma.
Borítókép: Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. Fotó: Greenpeace