A Semmelweis Egyetem csapatának a Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkatársaival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálnia – írja a 24.hu. a Semmelweis Egyetemre hivatkozva.
Az eredmények alapján a kórokozó felszínét borító tüskék rendkívül mozgékonyak, maga a vírus pedig öngyógyító, és az egyik legrugalmasabb ember által ismert biológiai organizmus lehet. Az is kiderült, hogy a vírus könnyedén összenyomható, de alakja gumilabda szerűen helyreáll, szerkezetében pedig a fizikai behatás sem tesz kárt.
A Semmelweis Egyetem szakértőinek vizsgálata azért is számít egyedülállónak, mert a szakirodalomban a vírusról eddig megjelent cikkek mindegyike inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült. Dr. Kellermayer Miklós és munkacsoportja azonban aktív és fertőzőképes koronavírust vizsgált.
A magyar kutatócsoport a nagyjából 80 nanométer széles SARS-CoV-2 részecskét egy ettől is kisebb tűvel szúrta meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant.
Mindez azt bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert, fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenállóbb vírus.
A csapat az organizmus szerkezetének egyéb tulajdonságait is tanulmányozta. A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat.
Ebben a tüskék rugalmassága is segítheti a kórokozót. A korábbi vizsgálatok eredményei eltértek abban, hogy hány ilyen koronaszerű tüske borítja a vírus külsejét: a Cambridge-i Egyetem tanulmánya alapján például körülbelül 24, míg a Max Planck Intézet becslése szerint 40. A magyar kutatók által vizsgált organizmus 61 tüskével rendelkezett, dr. Kellermayer Miklós szerint ez is bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága a véltnél nagyobb lehet.
Borítókép: Pixabay/Syaibatulhamdi