Párizs Koppenhága, Amszterdam, Bécs, Utrecht. Öt európai város, ahol hosszú évek óta támogatja a városvezetés a kerékpárosokat. Budapesthez hasonlóan több helyen felzúdulást váltottak ki az ilyen irányú változások, mára a lakosság jelentős hányada pattan mindenhol két kerékre.
Más és más úton jutott el öt európai város oda, hogy kerékpáros paradicsomként emlegessék őket. Azóta nem mindegyik tart előre, de valamennyitől érdemes lehet tanulni, hogy egyszer a magyar főváros is bringás fellegvárrá váljon.
Párizs: a kölcsönzés és a közbringarendszer iskolapéldája
Párizs az egyik legtöbbet emlegetett példa a nagyvárosok közül, amikor arról beszélünk, merre kellene tartanunk. Többek között azért, mert elektromos kerékpárok olcsó bérlési lehetőségével segítik az ingázókat. Van belőlük néhány, hiszen míg Párizs lakossága hivatalosan nagyjából annyi, mint Budapesté, az agglomerációban annyian élnek, mint egész Magyarországon.
2019-ben nyílt meg a régió elektromosbérbicikli-hálózata, tízezer kerékpárral.
Bérelni fél évre lehet, havi 40 euróért, amiben a karbantartás is benne van. A Véligo nevű program részeként a bérlők hat hónap után meg is vásárolhatják a bicikliket. Mégpedig a postások ebike-jainak fejlettebb változatait, amelyeket otthon is fel tudnak tölteni.
A régióban az elmúlt években 64 millió eurót költöttek fejlesztésre, kerékpárutak és tárolók építésére. Párizs pedig az új évezred elején már amúgy is a közbringarendszer egyik első európai fellegvára lett. Bent, a városban azóta kétszer annyian tekernek rásegítéses vagy hagyományos bicikliken az új, védett kerékpársávoknak köszönhetően, ilyeneken élvezhetik az emberek a Champs Elysées-t is. A rengeteg változtatással, építkezéssel Anne Hidalgo főpolgármester magára haragította ugyan az autósok egy részét. Szerinte egyébként azért mérgesek rá, mert nő.
Koppenhága: új hidak és jelzőrendszerek
A másik, előttünk gyakran lebegtetett példa Koppenhága, amely – a legnagyobb skandináv városként – egymilliós lakosságával szintén hasonlítható Budapesthez. A Copenhagenize Design nevű kerékpárbarát infrastruktúrával és várostervezéssel foglalkozó tanácsadó cég listáján övék jelenleg a világ legjobb biciklis városa, a miértet a Roadster és a Flowcycle is részletezte.
Ötven éve végeznek kézi forgalomszámlálást a belváros különböző helyein. Elsősorban az elmúlt két évtized hatalmas szemléletfejlődésének köszönhetően a régió kerékpáros forgalma majdnem a duplájára nőtt, a helyiek csaknem kétharmada biciklizik már.
Még úgy is alig használ autót Koppenhága, hogy új lakónegyedekben új autótulajdonosok jelentek meg.
Tíz év alatt 150 millió dollárt költöttek a kerékpáros hálózat fejlesztésére, új biciklis-gyalogos hidak sokaságával gazdagodtak, az egész belváros kikötői része büszkélkedik bicikliúttal. A bringás rendszernek hála mindenki látja az optimális sebességet a torlódások elkerüléséhez. Folyamatos, érdemi párbeszédet folytatnak a lakossággal, széles körben támaszkodnak a véleményükre.
Amszterdam: a lazaság szimbóluma
Hollandia külön téma, nézzük először magát az országot. Valamikor régen, évekkel a rendszerváltás előtt már szájtátva néztünk itthon ismeretterjesztő filmet Eindhovenről, ahol biciklivel járnak dolgozni az emberek. Akkoriban, a nyolcvanas években Leninvárosban, a mai Tiszaújvárosban láthattunk erre példát. A dolgozók közül sokan a nyeregbe pattantak, hogy munkakezdésre nyugodtan beérjenek a szocialista ipar nagyágyújának számító TVK-be. Tiszaújváros egyébként ma is csupa zöld, a lakótelepei között annyi az erdő, örömmel ül nyeregbe az ember.
Ami Hollandiát illeti: a kilencvenes évektől személyesen is egyre inkább felfedezhettük, az úton, útfélen otthagyott biciklironcsok látványát. Amelyiken nem ment át autó, az gyakran az amszterdami csatornákban végezte. A hollandoknak az elmúlt fél évszázadban lett kettővel több kerekük.
A hetvenes évekig úgy elszaporodtak ugyanis az autók és a hozzájuk köthető balesetek, hogy elege lett belőlük mindenkinek.
Ekkor kezdtek a biciklisfejlesztések felé fordulni állami szinten, így Amszterdam híres belvárosa, beleértve persze a piros lámpás negyedet is, kizöldült. A helyiek a kilométereik felét biciklivel teszik meg. Egyes vélemények szerint azonban Amszterdam ül a kerékpáros babérjain, és nem fejleszt, így ilyen értelemben elhalad mellette a világ.
Bécs: a szomszédé mindig zöldebb
Bécshez – vagy a szintén két kerékre váltó, Európa zöld fővárosának is megválasztott Ljubljanához – nem kell messzire mennünk. Ausztriában a Duna-menti biciklizés egy életstílus, Passautól Bécsig, vagyis a nyugati határtól majdnem a keleti határig tart Európa egyik legnépszerűbb útvonala. A környezet pedig annyira zöld ehhez, hogy a Duna még mindig kék, így Bécsben is boldogan fürdőzik benne a nép a szabadstrandokon, a kiváló vízminőségnek is köszönhetően.
Egy közel kétmilliós fővárosról beszélünk, amely 1300 kilométer kerékpárúttal dicsekedhet. A dánok listáján egyébként Bécs is top10-es hely – az itt kiemelt másik négy városon kívül Antwerpen, Strasbourg, Bordeaux és Oslo előzi csak meg. Tegyük hozzá, Bécs marketingben és kommunikációban is igen erős. A zene fővárosa gyönyörű képest tud festeni magáról, lakóit pedig 2018-ban az igen hatásos „Warum fähst du nicht?” vagyis „Te miért nem biciklizel?” nevű kampánnyal szólította meg. És persze az sem ártott nekik, hogy a belvárosban elviselhető a forgalom.
A szervizek mellett Bécs sajátossága lett az ingyenes segélyszolgálat: egy csapat az utcákat járja, és ahol kell, szerel.
A város pedig, ahol tud, fejleszt, itt kötelezően előírják a tárolókat és megszabják a befogadóképességüket, ingyenpumpákban és ebike-töltőkben nincs hiány. Bizonyos idősávokban pedig még metrózni is szabad biciklivel.
Utrecht: kisvárosok nagy példaképe
Hajlamosak vagyunk csak nagyvárosokban gondolkozni Budapest miatt, de akkor mit mondjunk a kisebb településeinknek, megyeszékhelyeinknek? A hollandiai Utrecht a maga 300 ezer lakosával hasonlítható Miskolchoz vagy Debrecenhez, kerékpárral pedig úgy száguld előre, hogy a Copenghagize Desing listáján a világ harmadik legjobb biciklis helye, Koppenhága és Amszterdam után. Nem véletlen, hogy a központi pályaudvarán a 12 ezres tárolóhelyet annyira kinőtte, hogy háromszoros bővítésbe vágtak bele. A zöld úthoz itt is jelzőrendszer segít a bicikliseknek az optimális sebesség megtalálásában.
A helyi városvezetés egyértelműen kedvez a kerékpárosoknak az autósok kárára, és 2030-ra megduplázná a biciklizők számát. Ehhez persze újabb fejlesztések kellenek, hiszen míg sokan tapsoltak a főpályaudvari kapacitásbővítésének, a belvárosban nem tudják már hová letenni a sok biciklit.
Kiemelt kép: Koppenhága (forrás: Wikipedia Commons)
