A Passzold vissza Tesó! kampány szervezői eddig többtízezer mobilt hasznosítottak újra Magyarországon. Így a telefonokban és az akkumulátorokban található értékes ásványi anyagokat újra felhasználják. Ezután talán nem kell annyi erdőt kiirtani, állatot elpusztítani, gyermeket rabszolgamunkára fogni a bányászáshoz.
A két éve indult Passzold vissza Tesó! elnevezésű használt mobiltelefonokat gyűjtő kampányban eddig több tízezer készüléket adtak le az emberek és a cégek.
Gorillák a ködben
„A mobilok előállítása során használt koltán ércet főleg Afrikában, számos veszélyeztetett faj, többek között gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák.
Eközben teljesen tönkreteszik az erdőket, ahol élnek.
A folyamatot megfékezése érdekében a telefonokat újrahasznosítás céljából gyűjtjük össze – mondta a Very Important Planetnek Kádár András ötletgazda, a Jane Goodall Intézet főtitkára.
A KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével indult kampány során az újrafelhasználás során etikus nyersanyagot hoznak létre az elektronikai ipar számára. A főtitkár szerint az emberek többsége a készülékeket fiókról-fiókra pakolja, ahol aztán évekig nem néz rájuk senki. Miután elvesztették értéküket, a legjobb esetben elektromos hulladékként végzik. Ezen akartak változtatni.
A kampányhoz számos bölcsőde, óvoda, iskola, egyetem, valamint kis- és nagyvállalkozás, multinacionális cég, állami intézmény csatlakozott. Az indulás óta számításai szerint körülbelül 2,5 tonna telefont gyűjtöttek, a pontos darabszámot nem tudják, de több tízezer készülékről lehet szó.
A világ koltán készletének 80 százaléka Afrikában található, leginkább a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország különlegessége, hogy ez az egyetlen olyan hely, ahol a határokon belül, az erdeiben gorillák, csimpánzok és bonobók is élnek. Élőhelyüket tönkreteszi a bányászat: az erdők területe drasztikusan csökken, utakat építenek, amik a meglévő területeket is használhatatlanná teszi az állatok számára. Ezeket a területeket milíciák uralják, a helyi közösségeket rabszolgaságra kényszerítve bányásztatnak, nem ritka a gyermekmunka sem. A koltán eladásából tartják fenn a hatalmukat, vásárolnak fegyvereket, élelmiszert.
De mire jó a koltán?
A koltánból nyerik a tantál nevű fémet, amit a kondenzátorok bevonatának elkészítésére használnak fel. Ez kerül többek között a mobiltelefonokba, laptopokba, táblagépekbe. Egy átlagos mobiltelefonhoz 0,2 gramm, egy tablet gyártásához 0,4 gramm tantál szükséges.
„Kezdetben csak budapesti kampányban gondolkodtunk, de gyorsan elterjedt a hír, amiben nagy segítségünkre volt egy magyar tulajdonban lévő kávézóláncolat.
Ma már mintegy 600 gyűjtőpont található az országban.
Mi csak arra kérünk mindenkit, hogy az akkumulátort a telefontól szétválasztva dobják be a dobozba, a többi az újrahasznosítók dolga” – mondta Kádár András.
Hozzátette, a kampányhoz bárki, bármikor csatlakozhat a Jane Goodall Intézet honlapján keresztül. Az intézet idén a Baptista Szeretetszolgálat által indított NoPlanetB programban nyert támogatás segítségével, az Európai Unió társfinanszírozásában ingyenesen biztosítja a gyűjtődobozt tanintézményeknek, civil szervezeteknek. Bárki készíthet saját magának is tároló eszközt, amihez az intézet elküldi a megfelelő matricákat, sablonokat. Ez szolgálja legjobban az újrahasznosítást és a körforgásos gazdaság szellemiségét.
A telefonokat az intézet partnere egy újrahasznosító telephelyre szállítja, itt szétválogatják, előkezelik, majd Belgiumba küldi azokat, egy speciális kohóba. Az eszközökből a hőmérséklet szabályozásával és az olvadásfok segítségével visszanyerik az eredeti ásványok, ércek jelentős részét.
Belga aranytömbök
„Ezzel az eljárással a lehető legkörnyezetbarátabb módon nyerik vissza ezeket az anyagokat, amikből összesen 26 különböző található a mobilokban. A tantálon kívül többek között arany-és ezüsttömböket készítenek belőlük. Remek példa ez a körforgásos gazdaságra” – hallottuk Kádár Andrástól.
Reményei szerint, ha a használt mobiltelefonokban található ásványok újrahasznosítják, akkor az ércek bányászata csökkenhet, ezzel pedig számos életet mentenek meg.
A gyűjtés mellett a szervezők célja a lakosság tájékoztatása. Előadásokat tartanak az iskolákban, de cégek számára is. A kampányba jelentkezőket online ismeretterjesztő anyagokkal segítik, így könnyebben elsajátíthatják a fenntartható, felelős gondolkodást és magatartást.
Borítókép: PxHere