A fecskék augusztus második felében kezdenek gyülekezni, a népi megfigyelés szerint Kisboldogasszony napja, szeptember 8-a körül indulnak el tőlünk – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Az őszi vonulásról a legtöbb embernek a madarak jutnak eszébe, de más állatcsoportok, például az ízeltlábúak képviselőinél is gyakori jelenség, hogy a táplálékban szegény, kedvezőtlen időszak közeledtével más tájakra vándorolnak. A fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, ritkán szállnak le a földre, ehhez az életmódhoz alakult hosszú szárnyuk, erős mellizomzatuk, gyenge lábuk és kis csőrük is.
Fecskéink hosszú távú vonulók, a telet Afrikában töltik.
Főként nappal vonulnak, de a Földközi-tenger és a Szahara fölötti átkeléskor éjszaka is repülnek. A klímaváltozás hatására megváltozó széljárás és a sivatag szélesedése miatt rengetegen pusztulnak el az egyébként is erőpróbáló és veszélyes vonulás során. Nemcsak az időjárás viszontagságai, hanem ragadozók is leselkednek rájuk, sőt, vannak olyan országok, ahol az emberek is vadásszák őket.
Nálunk a fecskék védett madarak. Rengeteg mese, népdal, hagyomány kötődik hozzájuk.
Sok helyen a tavasz hírnökeként, szent madárként tisztelték, mára azonban gyakran nem látják szívesen őket, mert „zajosak és szemetelnek”.
A háztáji állattartás visszaszorulása, az utak, udvarok lebetonozása és a vegyszeres rovarirtás, a tavaszi és nyári időjárás megváltozása miatt nincs könnyű dolguk a fészkelés, a fiókanevelés időszakában sem. Segítsünk nekik a fészeképítéshez szükséges sárgyűjtő helyek kialakításával, műfészkek kihelyezésével és a vonuláskor jelentős táplálkozó- és pihenőhelyeik védelmével.
Borítókép: Pixabay/Capri23auto