Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat közleménye szerint a klímaváltozás miatt kialakuló változó környezetei körülményekhez is rendkívül jól képes alkalmazkodni a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), emiatt horizontálisan és vertikálisan is egyre magasabban fekvő területeket hódít meg – írja a Magyarmezőgazdaság.hu.
Az enyhe telek, a rövid tavaszok érzékelhetően meghosszabbítják a kullancsok aktivitási periódusát.
Amellett, hogy a változó időjárás megkönnyíti a kullancsok terjeszkedését, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, a vándormadarak által a mérséklet öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ami további fertőzésveszélyt eredményezhet. Nature tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent egy brit tanulmány, ami globálisan vizsgálta az ember természetbe történő beavatkozásának hatását a zoonotikus kórokozókat fenntartó gazdák szempontjából.
A kutatás célja feltérképezni, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó gazdák aránya és mennyisége az emberi behatások és egyéb zavarások hatására. A globális adatbázis adatai alapján, az emberi beavatkozásnak szisztematikus és előre jelezhető hatása van a kórokozókat fenntartó gazdák jelenlétére. Az elemzések arra is rávilágítottak, hogy az emberi kórokozókat hordozó állatok főképp gerinces gazdaállatok, mivel nagyobb egyedsűrűséget mutatnak az ember által is használt terülteken.
Példának okáért a városok parkjaiban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását biztosítani tudják.
A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos a megelőzés.
Borítókép: Pixabay/Catkin