Világszerte gyors ütemben növekedtek a gleccsertavak az elmúlt évtizedekben, brit kutatók műholdfelvételekre alapopozott véleménye alapján.
Mint a Guardianre hivatkozva az MTI írja, a szakemberek több mint negyedmillió műholdfelvételt elemezve nézték meg, hogy az olvadó gleccserek völgyében kialakuló tavakra milyen hatással van a globális felmelegedés és egyéb folyamatok.
A képek tanúsága szerint a gleccsertavak száma 53 százalékkal emelkedett 1990 és 2018 között: a 14 ezer 394 gleccsertó csaknem 9 ezer négyzetkilométernyi területet borít be a bolygó felszínén.
Az adatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a világ gleccsertavainak együttes víztérfogata 48 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, elérve a 156,5 köbkilométert.
A gleccsertavak fontos ívóvízforrásként szolgálnak a világ legszegényebb embereinek egy része számára, különösen Ázsia hegységeiben és Dél-Amerika egyes részein. Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek azonban a gleccsertavak kitörése által okozott áradások, amelyek egész falvakat önthetnek el, elmoshatják az autóutakat, elpusztíthatják a csővezetékeket és egyéb infrastruktúrákat.
Skandináviában, Izlandon és Oroszországban növekednek a leggyorsabban a gleccsertavak.
Ezek területe majdnem megkétszereződött a vizsgált időszakban. Mivel azonban a nagy részük viszonylag kicsi, a víztérfogatuk növekedése nem jelentős globális szinten.
A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint más területeken, például Patagóniában és Alaszkában a gleccsertavak jóval lassabb ütemben gyarapodnak, ám sokuk eleve nagy kiterjedésű, így a víztérfogatuk növekedése jelentős.
Grönland északi részén a gleccsertavak gyors ütemben növekednek, ami összhangban van azzal, hogy az Északi-sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik.
Kiemelt kép: Wikipedia Commons
