Többet kell tennie klímaügyben Magyarországnak

Műszaki és gazdasági szempontból is megvalósítható az Európai Unió számára, hogy 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig az 1990-es szinthez képest – ez a fő következtetése a tekintélyes német Agora Energiewende és az Öko-Institut friss tanulmányának – írja a portfolio.hu.

A cél eléréséhez a tagállamoknak további jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, különösen azoknak, amelyek az átlagnál kisebb célszámokat jelöltek ki saját maguk számára.

Ilyen Magyarország is, ahol a tanulmány szerint a jelenlegi kormányzati tervek szerint nemhogy nem csökken, de egyenesen még emelkedik is az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás a következő évtizedben.

A jelenlegi EU-s célkitűzés a közösség karbon emissziójának legalább 40 százalékos visszafogásáról szól, ám az Európai Bizottság a nagyjából összes tagállama által támogatott 2050-es klímasemlegesség, illetve a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben foglaltak eléréséhez emelni kívánja a 2030-as célszámot. A Bizottság által márciusban bemutatott klímatörvény nyomán várhatóan szeptemberben előterjesztendő új, átfogó terv 50-55 százalékos kibocsátás csökkentést irányozna elő a közösség számára, de e kérdésben már egyáltalán nem egységes a tagok álláspontja.

A nyugati és északi államok az ambiciózus célszám mellett foglaltak állást, a keleti tagországok azonban addig nem támogatják azt, amíg nem ismerik meg a várható költségeket és hasznot bemutató értékelést. Ezekben az országokban intenzív politikai vita várható a kérdésről, miután kormányaik szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés a klímacélok elérését is nehezíti.

Az országok között nem egy olyan akad, amely már az új, emelt közös célszámmal összhangban álló saját célokat és intézkedéseket fogadott el. Egyes tagállamok, Finnország, Ausztria és Svédország vállalták, hogy a klímasemlegesség állapotát jóval 2050 előtt elérik. Bizonyos, részben az előbbiekkel megegyező államok, így Dánia, Észtország, Finnország, Luxemburg, Portugália és Svédország 2030-as nemzeti céljaikat már az emelt uniós célhoz igazították. Mint látható, az élenjáró országok jellemzően az EU északi tagállamai, melyek a jelentés szerint így azt is bizonyítják, hogy a jól megtervezett klímapolitikának nem feltétlen kell a jólét vagy az életminőség rovására menniük.

A kevésbé gazdag kelet- és délkelet-európai tagországoknak ugyanakkor még jelentős további erőfeszítéseket kell tenniük a jövőben a közös cél eléréséhez. Ezek közé tartozik Magyarország is; míg 2018-ban az egy főre eső CO2-kibocsátás tekintetében az ország a maga 4,4 tonnás értékével még a mezőny első harmadába tartozott, addig a 2030-as kormányzati célok ehhez képest – részben demográfiai okok miatt – emelkedést jelentenek, az ezek alapján várható 4,6 tonnás értékkel pedig már az EU 27-es rangsorának utolsó harmadába csúsznánk vissza.

Rajtunk kívül csak négy másik ország – Románia, Horvátország, Görögország és Portugália – esetében várható az egy főre jutó kibocsátás emelkedése.

A jelenleg érvényes 2030-as nemzeti célok alapján az országok 2005-höz képest 0-40 százalékos kibocsátás csökkentést terveznek. Magyarország ebből a szempontból is a sereghajtók közé tartozik a maga 7 százalékos tervezett csökkenésével, melynél mindössze négy ország tűzött ki kevésbé ambiciózus célokat. E tekintetben a tanulmány szerint az országok a jelenlegi vállalásokhoz képest akár 11-30 százalékponttal is nagyobb mértékben foghatnák vissza emissziójukat. Magyarország például a 2000-es évek közepéhez képest akár több mint 35 százalékkal is mérsékelhetné kibocsátását 2030-ig.

A borítókép illusztráció: Pixabay/marcinjozwiak

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére