Meghökkentőnek tűnő újítás néhány étteremtől, hogy a tányéron hagyott maradékért pluszdíjat számol fel az ételpazarlás elleni küzdelemben. Vannak, akik felháborodnak rajta, sokan viszont helyesnek tartják a megoldást.

A természet elleni bűneink közül mostanában egyre több szó esik az ételpazarlásról, sokak számára mégis meglepő, amikor egy-egy étterem tenni szeretne ellene valamit. Nem a vendégek lehúzásával, inkább a hozzáállásuk megváltoztatásával. 2019-ben egy csehországi étterem váratlan megoldással rukkolt elő, miután megelégelte a svédasztalos rendszerrel visszaélő vendégeket. Pontosabban a sok-sok kidobott ételt – elsősorban zöldséget, köretet –, amelyet ugyan a vendégek kiszedtek a tányérjukra, de nem ettek meg.

Svédasztal. Fotó: Pixavbay/CranberryWine

Így megy ez Csehországban és az Őrségben

A Louny Étteremben éppen ezért 50 koronás, vagyis mintegy 600 forintos pluszdíjat kezdtek felszámolni azoknak, akik a kiszedett ételt nem fogyasztották el. A tulajdonos arra szerette volna ösztönzi a vendégeket, hogy tudatosabban táplálkozzanak, álljanak meg és gondolják végig, mit és mennyit akarnak fogyasztani. Az emberek pedig alig ellenkeztek, és szinte senki sem fordított hátat a Lounynak.

Még vendéglátós körökben sem közismert, hogy hazánkban is működnek így éttermek.

„Kiírták az asztalokra, hogy inkább többször kevesebbet vegyünk. Jogosan, így legalább mi is odafigyeltünk erre. Nagy volt a választék, sok asztallal fogadták a vendégeket, az árak pedig nem vágtak minket a földhöz. A gyerekek után is kisebb árat számítottak fel. Komoly hely, ahová munka közben is többen betérek. Mi is szívesen visszatérünk, ha arra járunk” – mondta a VIP-nek az őriszentpéteri Bognár Étteremről egy olvasónk.

A vendéglátósokat is megosztja

Kíváncsiak voltunk rá, a Bognár Étterem egyedi jelenség-e Magyarországon: a vendéglátósok Facebook-csoportjának tagjaihoz fordultunk, hogy felderítsük az így működő helyeket. A csoporttagok egy részét is meglepték a beérkező konkrét példák, és meg is osztotta őket a maradékért számított felár ötlete. Sokan jogosnak, mások „taplóságnak” tartják.

Olyan is akad, aki egyrészt taplóságnak véli, de a magyarországi környezetben, bizonyos vendégek viselkedése alapján jogosnak tartja.

Mindannyian láttunk már betegesen megrakott tányérokat, kilószámra ott hagyott finomságokat, arról nem is beszélve, hányan hódolnak a szatyorba csempészés művészetének. Még rosszabb esetben úgy eszik tele magukat, hogy annak csúnya vége lesz.

A teljesség igénye nélkül, lássuk a konkrétumokat, vagyis az így működő éttermeket, a vendéglátósok beszámolója alapján. Budapesten az Új-Házi Vendéglő és a japán Itoshii- étterem, a mezőtúri Pocakos Étterem, a monori Csülök Étterem, a budaörsi Teri néni étterme a Friedmann Házban, a szegedi Diófa Vendéglő, a komáromi Kocsis Vendéglő, illetve az említett őriszentpéteri Bognár Étterem.

A vendég, aki nem érti és az ételre fogja

Valamennyiüket megkerestük, hogy beszámolhassunk a tapasztalatikról. A Kocsis Étteremtől tartalmas választ kaptunk.

„Mi minimum 500 forintos felárat számolunk fel jelentősebb mennyiségű ételmaradék tányéron maradásakor. Ezt minden asztali táblán, valamennyi hirdetésünkben, és személyesen, egy új vendég érkezésekor is elmondjuk” – írta honlapunknak az étterem vezetősége nevében Kocsis Kinga. Hozzátette, a törzsvendégeik már megszokták, sok pozitív visszajelzést kapnak a nyugatról érkezőktől is.

„A magyar gasztrokultúra ilyen szempontból igencsak gyerekcipőben jár.

A figyelmeztetések ellenére sajnos sokan reklamálnak ez ügyben, ráfogják az ételre, hogy rossz volt, be akarják csomagoltatni a maradékot. Svédasztalos étterem vagyunk, így ha a választékot felpakolja a tányérjára, de csak a negyedét tudja elfogyasztani, az jó lenne két egész napra is” – írta.

Zárás előtt két órával módjával tesznek ki utánpótlást – nem 25, csak öt szelet rántott húst. Így továbbra is marad választék, de minimalizálni tudják a kidobandó ételt.

„Személyzeti árunk is van, így este a műszak végével jutányos áron viheti haza a dolgozó az ételt, valamint igyekszünk mindent újra felhasználni.

Például a párolt zöldség maradékából zöldséges csőben sült szárnyas készülhet a következő napon. Régebben, amikor ezt a rendeletek még nem tiltották, sertésekhez került a megmaradt étel, ezt szintén az újrafelhasználás jegyében zajlott. Hiszen miután a malacok felhíztak többek között a maradék segítségével, újra levágták őket. Ma már sajnos ez nem megoldható. A moslékot erre szakosodott cégek viszik el, a felhasználásra már nem biztos, hogy ugyanaz a módszer” – tette hozzá Kocsis Kinga.

Kiemelt kép: jelenet Az élet értelme című filmből