A hét első felében jellemzően azokon a területeken is jelentős mennyiségű csapadék öntözte a földeket, melyek augusztus első felében szárazon maradtak, így kiegyenlítettebbé váltak a talajnedvesség viszonyok az országban – írja a magro.hu. Nyári kapás növényeink bár már az érés korai szakaszába léptek, de a legtöbb helyen jól jött még számukra a csapadék. A hét további részében nagyrészt száraz időre van kilátás, vasárnap ér el minket újabb frontrendszer, melyhez kötődően ismét többfelé eshet.
A kukorica és a napraforgó az érés korai fázisában járnak, előbbi a tejes érés, egyre többfelé a viaszérés, utóbbi a citromérés fenológiai fázisában. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni.
A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A sokáig szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek a növények, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
A csapadékos időben a tarlókon nem csak az árvakelések hajtottak ki, hanem sokfelé a gyomok is elszaporodtak. A megfelelő talajmunkák után azonban jó magágyba kerülhet a repce.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1120 és 1250 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 10-50 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén kismértékű, de tendenciájában növekvő, 30-70 foknapos többlet a jellemző. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásos időben következnek be.
Borítókép:Pixabay/Vijayanarasimha