110 éve született a szegények albán szentje, Teréz anya

Találkozott Kádár Jánossal, Nagy Imre újratemetésének napján ismét eljött Magyarországra, rendje itthon és a világban több millió önkéntessel szolgálja a hajléktalanokat, a kitaszítottakat, a betegeket. Lady Diana és Ronald Reagan kereste vele a kapcsolatot, II. János Pál meg is látogatta Indiában. Egyszerű, apró albán szent maradt. 1910. augusztus 26-án, 110 éve született Kalkuttai Teréz anya.

1979-ben a Nobel-békedíj átadása után nem tartottak bankettet. A díjazott kérésére éhezők kapták meg az erre szánt pénzt. Kalkuttai Teréz anyának, mint mondta, egy darab kenyér és egy pohár víz elég, másból nem is tudna jó szívvel venni egy lakomán, amíg a „testvérei” – ahogy ő hívta a nincsteleneket – éhen halnak.

Leprások, szenvedélybetegek között

Talán nem túlzás azt állítani, Teréz anyánál, valamint az általa alapított Szeretet Misszionáriusai-rendnél senki és semmi nem volt nagyobb hatással a szegénységre, az ezzel a témával kialakított gondolkodásunkra a 20. század során. De talán az elmúlt kétezer évben sem.

A gyógyító-gondozó rend ötezer tagja anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgozik.

Világszerte több mint hárommillió önkéntes segíti őket öt földrészen, 150 országban, köztük hazánkban is. A fogadalmuk alapján az éhezőket és szomjazókat, a ruhátlanokat és hajléktalanokat, az elhagyottakat és kitaszítottakat, a szeretethiányban szenvedőket is segítik, a betegek – legyenek azok leprások, szenvedélybetegek – mellett.

Kádár János kérdése

Magyarországon egy kultikus napon 1989. június 16-án, Nagy Imre és társai újratemetésének napján telepedtek le a rend tagjai, az árnyékban maradva, a maguk egyszerűségében és láthatatlanságában. Teréz anya 1986 után másodszor járt hazánkban. Első látogatásakor titokban akart érkezni, de állítólag Kádár Jánossal is találkozott. Szeretetből akart építeni, a politikus viszont nem értette, anyagi alapok nélkül ez hogyan fog menni. Teréz anya mosolyogva utalt a gondviselésre.

1989-ben négy rendtársát is magával hozta, ők Érd Parkvárosának egyik üres plébániaépületébe költöztek.

1990-ben a hajléktalanok által most is jól ismert VIII. kerületi Tömő utca lett a budapesti központjuk, napi 250-300 embernek kezdtek ebédet osztani. A segítők itt tanulták meg, kevés pénzből nagy üstben hogyan lehet tápláló ételeket készíteni. Később Érden hajléktalan anyák és gyermekeik részére nyitottak átmeneti szállást.

Teréz anya pedig megmaradt annak a minden figyelemfelkeltést nélkülöző embernek, aki volt, akár Lady Dianával, akár Ronald Reagannal találkozott.

Találkozás a nyomorral

Agnes Gonxha Bojaxhiu néven Üszküb városában, a mai Szkopjéban született 1910. augusztus 26-án, egy albán család gyermekeként. Édesanyjától tanulta: bárki, aki bekopogtat és alamizsnát kér, a testvére. Akkor is, ha vér szerint nem rokona.

Önként jelentkezett a bengáliai misszióba, tizennyolc évesen döntött úgy, hogy szerzetesként Istennek él. Lisieux-i Szent Teréz nevét vette föl, aki, mint fogalmazott: „hétköznapi dolgokat tett nem hétköznapi szeretettel”. Két évtizeden át 1948-ig földrajtanárként dolgozott a kalkuttai Szent Mária Iskolában.

1946-ban egy megrendítő élmény arra döbbentette rá, kényelmes életben van része, amihez nincs joga.

Abban az évben, szeptember 10-én jött el a „sugallat napja”. Dardzsiling felé vonatozva, a kasztrendszer legszegényebb tagjait, a harmadosztályon utazó tömeget látva érezte a hívást, hogy hagyja el a zárda és a jómódú lányok tanításának világát. Így kezdett el dolgozni a kalkuttai nyomornegyedben, iskolát nyitott, 1950-ben megalapította a Szeretet Misszionáriusainak rendjét.

Élete legszebb napjának azt tartotta, amikor II. János Pál pápa 1986. február 3-án Kalkuttában meglátogatta:

Teréz anya a nyolcvanas években többször szívrohamot kapott, küzdött tüdőgyulladással is. 1997-ben maláriával fertőződött meg, majd meg kellett operálni a szívét. Miután 1997. szeptember 5-én, hat nappal Lady Diana halálos autóbalesete után elhunyt, Indiában három napos nemzeti gyászt tartottak.

Teréz anya szobra és múzeuma Szkopjéban (forrás: pixabay.com/Dimitri Vetsikas)

II. János Pál 2003-ban boldoggá, Ferenc pápa 2016-ban szentté avatta. Többek között Geraldine Chaplin főszereplésével próbálja filmek sokasága visszaadni azt, amit túlvilági lénye a földre hozott.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére