Azóta, hogy 2013 őszén Orbán Viktor bejelentette, a nukleáris kapacitás bővítésének köszönhetően „négy-öt éven belül” Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos áram, az új kapacitások belépése egyre későbbre tolódik – írja a greenfo.hu.
Nem verték nagydobra, hogy a nemrég lezárult üzemidő-hosszabbítási procedúra után további tíz évvel tolná ki négy, egyenként 500 megawattos blokkja működésének idejét a Paksi Atomerőmű Zrt. Noha a magyar áramtermelés közel felét adó létesítményről van szó, ez csak a hírhedten rosszul kereshető Közbeszerzési Értesítő alapos bogarászásából derül ki, szemben „az atomerőmű mérnököt keres” vagy „ingyenesen elérhető a Fizikai Szemle” típusú hírekkel, amelyekkel a cég honlapján is találkozni.
Az erőműcég az eredetileg 30 évesre tervezett üzemidő akár 60 évre hosszabbításáról íratna megvalósíthatósági tanulmányt – ami bevett gyakorlat például az USA-ban.
A közbeszerzési eredményhirdetés határideje a múlt héten lejárt, de nyertesről egyelőre nincs hír. Mindenesetre racionális elképzelés egy vadonatúj telephely helyett a már meglévő, nemzetközi összehasonlításban is jó biztonsági mutatókkal működő nukleáris létesítmény feltuningolása, ami elvileg az új blokkok árának töredékéért megvalósítható. De más is lehet a háttérben.
Azóta, hogy 2013 őszén Orbán Viktor kormányfő bejelentette, a nukleáris kapacitás bővítésének köszönhetően „négy-öt éven belül” Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos áram, az új kapacitások belépése egyre későbbre tolódik.
Aszódi Attila, a beruházás későbbi kormánybiztosa már akkor is kétszer ennyire becsülte – még optimális esetben is – egy új atomerőmű-építés időtartamát, majd a magyar–orosz kormányegyezmény 2026-ban jelölte meg az átadás legkorábbi időpontját.
Azóta három-négy éves csúszást ismert el Süli János illetékes tárca nélküli miniszter, de még azt sem tudni, hogy az Országos Atomenergia-hivatal mindent rendben talál-e a két, egyenként 1200 megawattos blokk engedélyezési dokumentációjában.
Paks II. késlekedésétől azonban függetlennek tűnik a mostani közbeszerzés. Az első üzemidő-hosszabbítás előkészítését is megvalósíthatósági tanulmánnyal kezdte az erőmű, szintén 12 évvel a legrégebbi blokk tervezett leállása előtt.
Az viszont merőben új, hogy a dokumentum szerint „felül kell vizsgálni a hazai jogszabályi környezetet”, beleértve a környezetvédelmi engedélyeztetés mikéntjét, és „javaslatot kell tenni az akadályok feloldására”.
A kiírásból kiderül: a cég kifejezetten számol azzal a lehetőséggel, hogy az üzemidő-hosszabbítás kikerül a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásra kötelezett tevékenységek közül. Ez több mint meghökkentő ahhoz képest, hogy még egy kerékpárút leaszfaltozása is engedélyköteles.
A borítókép illusztráció: Pixabay/user1459766245