Az elmúlt években a pénzügyi felügyeletek is felfigyeltek a klímaváltozás kockázataira, és bár egységes fellépésről még nem lehet beszélni, az egyértelmű, hogy a klímaváltozás kockázata nemcsak az egyes piaci szereplőket érinti, de globálisan is veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást- írja a portfolio.hu. Éppen emiatt elengedhetetlen az egységes követelményrendszer kialakítása a szabályozói oldalon, például olyan stressztesztek előírása, amit a pénzügyi intézmények 2008 óta alkalmaznak.
A stresszteszteket gyakran használják a pénzügyi intézmények előre tekintő elemzéseknél, és ez a gyakorlat a 2008-as válságot követően a szabályozói követelményekbe is beépült, így ezekről jelentős tapasztalat gyűlt össze az intézményeken belül és a felügyeleteknél is.
A stressztesztek segítségével általában a tőkehelyzet alakulását értékelik különböző szcenáriók mentén, így mérve fel az intézmények sebezhetőségét a különböző gazdasági sokkokra.
Mindezek alapján a stresszteszt kézenfekvő eszköznek tűnik a klímaváltozás-kockázat felmérésére és értékelésére is.
A klímaváltozás okozta kockázatokat jellemzően két típusra oszthatjuk: fizikai kockázatokra és tranzíciós kockázatokra.
Míg előbbi a klímaváltozás közvetlen hatásait foglalja magába, mint például a szélsőséges időjárás által okozott károk, addig az utóbbi a gazdaság és a társadalom alacsonyabb széndioxid kibocsájtással járó működésre történő áttérése által okozott kockázatokat jelöli, például amikor egy áramszolgáltató áttér a kizárólag megújuló energiaforrásokból termelt áramszolgáltatás működési modelljére.
A fizikai kockázat hatásai már most is jól érzékelhetőek, míg a tranzíciós kockázat hatásai csak később válnak jelentőssé. A két kockázattípus összefügg: minél komolyabb intézkedéseket vetünk be az átlaghőmérséklet-növekedés meghatározott szint alatt tartása érdekében, annál nagyobb lesz a tranzíciós kockázat, és fordítva: ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket, nő a klímakatasztrófák esélye. Emiatt érdemes több szcenáriót is figyelembe venni, amelyek számolnak mindkét típusú kockázattal.
A Bank of England már tavaly bejelentette egy szektorális stresszteszt elvégzését, amelyet azonban a járványhelyzetre való tekintettel legalább 2021 közepéig elhalasztott. A Bank of England a stresszteszttel kívánja számszerűsíteni, hogy az éghajlatváltozás potenciálisan milyen hatást gyakorol a gazdaságra és a jelenlegi üzleti modellekre.
Nemzetközi téren készültek már a klímaváltozás hatásai kapcsán előrejelzések, stressztesztek, ám ezek módszertana még nem alakult ki, viszont az irányokat jól mutatja. 2015-ben a G20 országok megállapodtak arról, hogy ösztönzik a cégeket arra, hogy mérjék fel és publikálják a klímaváltozás rájuk vonatkozó hatásait. Mivel a hitelezett cégek kockázatai a portfólió minőségen keresztül a bankokra is jelentős hatással vannak, ezért ebben a hitelintézetek is érdekeltek.
Borítókép: Pixabay/geralt