A Belügyminisztérium és a WWF Magyarország hazai mintaprojektje keretében öt kistelepülésen készültek el azok az első prototípusok, melyek a természetes vízmegtartásra épülnek, és hosszú távon segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást – írta a hellovidek.hu.
A kísérleti projektbe öt olyan hazai település kapcsolódott be, ahol országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók.
Püspökszilágyin a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfalun a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak. Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent problémát, Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével, Tiszatarjánon pedig a hullámtéri vizes élőhelyek kiszáradása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.
A portál a WWF Magyarországra hivatkozva számolt be arról, hogy az úgynevezett prototípusok idén június végére készültek el, amelyek közös vonása, hogy „kis léptékű, kis költségű zöldinfrastruktúra-beruházással helyet biztosítanak az értékes víznek”. Ez azt jelenti, hogy lehetőségeikhez mérten megőrizik a túl sok mennyiségű vizet a száraz időszakokra.
Az önkormányzatok emellett felhasználják a víz tárolásához a természet adta lehetőségeket, miközben visszatartott vízzel vizes élőhelyeket, például tavakat, nádasokat, parti ligeteket hoznak létre, amelyek szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára.
A klímamodellek szerint a hosszú, száraz időszakok, hőhullámok, aszályok egyre súlyosabb és gyakoribb gondot fognak jelenteni hazánkban, akárcsak az időszakos belvíz, az árvíz és a felhőszakadások özönvízszerű érkezése.
Borítókép: Pixabay/diego torres