Miben visszük haza a véres sertésmájat jövőre?

A parlament július elején szavazta meg az egyszer használatos műanyagok forgalmazását tiltó törvényjavaslatot. Szakemberek és civil zöld egyesületek régóta próbálják felhívni a figyelmet a tudatos vásárlás fontosságára, jövő nyártól talán hallgatnak is majd rájuk.

Jövő év július elsejétől egyes egyszer használatos műanyagot nem lehet már forgalmazni Magyarországon, az erről szóló törvényjavaslatot, nem kis hezitálás után, július elején fogadta el az Országgyűlés.

Több mint 150 millió tonna hulladék

A klíma-és természetvédelmi akcióterven alapuló javaslat elvileg örökre száműzi a kereskedelemből többek között a műanyag evőeszközöket, a fültisztító pálcikát, a szívószálat, az eldobható zacskókat és az italtárolókat is. Az uniós irányelv célja egyértelmű: menteni a menthetőt. A tengeri és óceáni hulladék több mint kétharmada ugyanis egyszer használatos műanyag. Mennyisége egyes becslések szerint 150 millió tonna, ami percenként 15 tonnával nő.

Hulladék. Fotó: Pixabay/RitaE

Az új jogszabály alapján betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat, az ennél vékonyabbak termékdíját pedig húszszorosára emelik.

Arra kell tehát készülni, hogy vásárlásnál nem lesz füles zacskó a pénztárnál, a kis kiflis zacskók és a nagy teherbírásúak maradnak, de azok használatát áremeléssel igyekeznek majd csökkenteni. A kereskedőknek ugyanis semmi sem tiltja, hogy a kiszabott termékdíjat beépítsék az élelmiszerek árába.

Egyelőre nem hallgatunk a civilekre

A tudatos vásárlóknak persze nem újdonság a zacskó nélküli élet, aki részt vett már például a Civil Zöldítők nevű civil szervezet akcióján, pontosan tudja, hogyan kell készülni a szemétmentes vásárlásra. Az egyesület, sok rokon szervezethez hasonlóan évek óta küzd a nejlonzacskók ellen, az hétvégi akcióihoz általában csak néhányan csatlakoznak.

Az elnökhelyettes, Szabó Anita azt mondja, a tudatos vásárlás előkészülettel jár. Többek között magunkkal kell vinni azokat a tárolókat, amikre szükségünk lehet. A folyékony termékekre, mint például a paradicsomszósz, vagy a savanyúságok, érdemes saját üveget fenntartani, hogy ne kelljen mindig új műanyagtartót hazavinni. Ha azonban mégis megvettük, azt kellő óvatossággal újra fel lehet használni. Nem kell megvárni, míg teljesen elöregszik az anyaga, és a mikrohullámú sütőt is kerüljük. Mint a szakember kiemeli, főként a biszfenol-A tartalmú műanyagokkal kell óvatosan bánni. Ez az összetevő ugyanis káros lehet az egészségre, befolyásolhatja a növekedést és a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést és a reprodukciót. Használata korlátozott az Európai Unióban, Kanadában, Kínában különösen a gyerekek számára készített termékek esetén. Sok gyártó már átállt a BPA-mentes termékekre, amelyekben más hatóanyaggal helyettesítették.

PET palackok. Fotó: Pixabay/Hans

A nagy zacskókat kosárral vagy vászontáskákkal lehet pótolni, utóbbiakat függönyből, vagy akár használt pólóból is meg lehet varrni. A táskákat természetesen levonják kifizetéskor, tehát csak a nettó súly után kell fizetni. Ezt nevezik tárázásnak.

A témában jártas civil szervezetek szerint a gyakorlat ma még azt mutatja, hogy gyakran hiába érkezünk saját tárolóeszközzel, az áru akkor is zacskóba kerül. Például az előre kiadagolt élelmiszer, vagy a savanyúság esetén. A szigorítás hatályba lépését követően ezeknél a csomagolásoknál biztosan változás várható. Jelenleg nem tiltja jogszabály azt, hogy a vevő tárolójába tegyék a húst, a tejterméket, az eladó egyéni döntése, hogy vállalja vagy sem. 

Az uniós és a nemzeti szabályozás alapvető követelménye, hogy az élelmiszerrel érintkező anyagok ne legyenek károsak, szennyezőek, és az is érthető, hogy higiéniás szempontból a vásárló által vitt csomagolóanyag nem biztonságos, különös tekintettel a mikrobiológiai szennyezettséget.

Azt azonban még Szabó Anita is aggályosnak tartja azt, ha a hentes a műanyagtárolóba a pulton teszi be a húst, ott ahol egyébként a pénzt is kezeli. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal pedig a jelenleg hatályos törvény értelmében az élelmiszer vállalkozásra hárítja a kockázatot.

Az egyszer használatos műanyagok kivezetése

Szabó Anita szerint a gyártók várhatóan átállnak az újrahasználható etikus forrásból származó, zöld termékekre, arra biztatva a vásárlóikat, hogy használják inkább azokat.

Németországban egyes üzletekben saját márkás dobozokat használnak, ezekben adják ki a húst is.

A tárolóeszközt a következő vásárláskor vissza lehet cserélni, a cég pedig vállalja a tisztítását.

Az egyszer használatos termékek árát az országban mindenhol jelentősen emelik. A Civil Zöldítők elnökhelyettese ugyanakkor attól tart, hogy sok cég átáll a kizárólag papír és fa alapanyagokra, amelyek ugyan természetesek, de valójában csak ipari körülmények között bomlanak le. Arról nem is beszélve, hogy mindez a fakitermelés növekedésével jár. A tárolóeszközök ebben az esetben ugyanúgy megjelennének a kereskedelemben, az pedig nem változtatna relevánsan a szemetelési szokásokon. Továbbra is eldobálnák a poharat és zacskót, az változna, hogy a szemét nem műanyagból készül.

Csomagolt kenyér. Fotó: Pixabay/cvictora

Az elnökhelyettes szerint nem lesz könnyű az átállás, a szemléletváltozáshoz ösztönzők kellenek, a gyártóknak alternatív termékekkel kell előállniuk, a fogyasztóknak pedig a szokásaikon kell változtatniuk. Sminklemosó helyett törlőkendő, PET–palack helyett kulacs, tusfürdő helyett szappan. Visszajöhetnek a cserélhető pengék és a mosható intim betétek, a fürdőszoba polcaira pedig felkerülhetnek a komposztálható anyagból készült fésűk és fogkefék.

Borítókép forrása: Pixabay/andreapumarejoo

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére