Megint népszavazást kezdeményeznek pilismaróti civilek a településre tervezett homok-kavicsbánya ellen – tudta meg a Magyar Hang.

A kérdés még készül

A lap megkeresésére Radván Adrienn, a beruházás elleni összefogás főszervezője elmondta, az előző, a napokban elutasított népszavazási kezdeményezés jogvesztő határideje után, legkorábban augusztus végén nyújtják be kezdeményezésüket a Helyi Választási Bizottságnak. A kérdés szövegén még dolgoznak, de mint Radván Adrienn elmondta, nem kizárólag a júliusban napvilágot látott elképzelések megakadályozására törekszenek, hanem minden hasonló beruházás tiltását szeretnék elérni a referendummal.

„Egy népszavazás eredménye a hatályos jogszabályok szerint egy év időtartamra tudja megakadályozni a hasonló beruházásokat, ennyi idő elteltével elvileg ismét kiadhat engedélyt az önkormányzat bányászati tevékenységre. Azt reméljük, hogy egy sikeres civil ellenállás elveszi a kedvét a mindenkori önkormányzatnak attól, hogy bányavállalatokat Pilismarótra engedjen”

– fogalmazott a lapnak Radván Adrienn.

Egyszer már elutasították

A Magyar Hang megírta, nemrég érkezett beadvány a Helyi Választási Bizottsághoz, amely a pilismaróti bánya létesítésének megakadályozását célozta, ám azt nem hagyta jóvá a testület. Ez a kezdeményezés két magánszemély nevéhez fűződik, nem pedig a helyi bányaellenes összefogáshoz. Az első beadvány elutasítása után 15 nap jogorvoslati időnek kell eltelnie ahhoz, hogy hasonló témában újabb népszavazási kezdeményezéssel éljen valaki – akár magánszemély vagy szervezet. Ez a határidő telik le jövő hétfőn.

Ahogy a Magyar Hang korábban beszámolt, Pilismaróton, közvetlenül a folyó mellett egy 126 hektáros kavicsbánya megnyitását készítette elő már 2017 óta a helyi önkormányzat. A helyiek elől eltitkolt projektre már rábólintottak a hatóságok, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal területileg illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya is. A projekt elé nem gördít akadályt a Duna–Ipoly Nemzeti Park sem. A 25 évre szóló engedélyt az Átlátszó cikke szerint a GM-PRO Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. kapta meg. A 2014-ben alapított, kétszemélyes váci cég 7,2 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet, 27 millió forintos árbevétel mellett, korábban 18,6 és 37,3 milliós forgalmat bonyolított.

A polgármester lemondott

Alig egy nappal azután, hogy kiderült az óriási kavicsbánya terve, lemondott posztjáról Pergel István Csaba polgármester.

A politikus 2010 óta vezette a települést függetlenként, de a Fidesz–KDNP támogatásával. Később kiderült az is, hogy nemcsak a polgármester távozik, de a héttagú képviselő-testület is feloszlatta magát. Az októberben megválasztott testület, két tagját leszámítva, ugyanazokból az emberekből áll, akiknek tudniuk kellett a közel három éve folyó előkészületekről.

Radván Adrienn elmondta azt is, hogy a botrány júliusi kirobbanása óta többször, többen is próbálták kérdőre vonni az időközben lemondott polgármestert és a szintén távozó képviselő-testület tagjait, ám érdemi választ nem kaptak a helyiek arra, miért járultak hozzá a bánya létesítéséhez. A helyzet tisztázására falugyűlés összehívását kezdeményezték augusztus 14-ére, az ehhez szükséges 250 aláírás helyett 451-et gyűjtöttek össze.

Ám a polgármester, akinek ilyenkor hivatalból kellene eljárnia, megtagadta a fórum összehívását.

A civilek ezért panasszal éltek a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnál.

Borítókép: Pilismarót a Vadálló-kövekről. Fotó: Wikipédia/Gyula Péter