Országosan egyedülálló beruházást kezdeményez a XVIII. kerület. Az önkormányzat a városgazdák Péterhalmi úti telephelyén konténeralapú komposztáló kialakításra pályázik. A technológia egyben fedezné a cég elektromos üzemű haszonjárműveinek energiaellátását is.
A Very Important Planet sorozatot indított zöldülő önkormányzatok címmel. Ebben olyan projekteket mutatunk be, melyekben települési vagy kerületi vezetéssel, esetleg támogatással indulnak fenntarthatósági projektek. Az első részt itt olvashatja.
Száraz erjesztési technológiára pályázik a XVIII. kerület, a helyi önkormányzati cég saját telephelyén olyan üzemet létesítene a kerti zöldhulladék kezelésére, ami a komposztálást és a biogáz termelését ötvözi.
Komposztáló hajtaná az elektromos járműveket
A pestszentlőrinci Városgazda Zrt. Péterhalmi úti telepére évente 3000 tonna vegyes és fás szárú hulladék kerül a közterületekről és az önkormányzati intézményektől. A cég arról tájékoztatta a Very Important Planetet, hogy az egykor bányaként működő területen évek óta halmozódik a zöldhulladék, itt tárolják azokat a vastagfákat, amelyek feldarabolás után szociális tűzifaként kerülnek a rászorulókhoz.
„Ehhez jönnek hozzá a mélyépítési munkálatok során kitermelt gyökerek is” – mondta a VIP-nek Haigl Béla, a Városgazda XVIII. kerületi Nonprofit Zrt. megbízott műszaki- és városüzemeltetési igazgatója.
Mint a pályázati dokumentumokból látszik, az osztrák mintára épülő konténeralapú rendszer a komposzt előállítása mellett villamosenergiát és hőt is termel, utóbbiakból oldanák meg a telephely energiaellátását is.
A tervek szerint a kinyert energiával működhetnének a Városgazda Zrt. gépparkjának elektromos meghajtású járművei is, távlati cél pedig az, hogy a fővárosban a kerület mintájára több telepet is létrehozzanak. Ezáltal csökkenne a szállítási távolság és rövidülne a komposzt előállításának forgás ideje.
A lakosság is hozhatná a zöld hulladékot
A kerület vezetése jó megoldásnak tartaná a lakosság bevonását a konyhai zöldhulladék szelektív gyűjtésébe is, cserébe pedig a telephelyen előállított zsákos komposztot adnának az igénylőknek. Ők ezt többek között a saját háztartásukban használhatnánk fel például kertészkedésre.
A beruházás egyedülálló lenne Magyarországon, így a pályázó önkormányzatnak további oktató és kommunikációs feladata is lenne abban, hogy széles körben megismertesse a technológiát. Az uniós Life programon belül működő pályázatra idén októberig kell jelentkezni.
Haigl Béla elmondta, a kerület szeretné bevonni a kezdeményezés előkészítésébe a Fővárosi Közterület-fenntartót, abban a reményében, hogy az általuk szállított zöldhulladék is bekerülhet a városgazdáknál épülő feldolgozóba. A projekt összege két és fél millió euró, ennek mintegy negyede önrész.
De mi is az a Life program?
Az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszközt 1992-ben hozták létre. Az Európai Bizottság honlapján az olvasható, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó összköltségvetése 3,4 milliárd euró, ami mintegy 1190 milliárd forintnak felel meg.
Az utóbbi időszakban a támogatás kettévált környezetvédelmi és éghajlat-politikai alprogramokra, ma már nagyobb léptékű integrált projektekre is lehet pályázni. A programra egyébként bármely uniós országban bejelentett szervezet, önkormányzat vagy civil szervezet jelentkezhet, speciális esetben az EU-n kívüli projektek megvalósítására is van lehetőség.
Korábbi pályázatból Görögországban száraz kőfalakkal állították helyre a mezőgazdasági teraszokat, a lejtős területeken kialakított ültetvényeknél ugyanis jelentős volt az erózió okozta talaj, és tápanyagveszteség. Németországban a szőlőművelők kaptak segítséget a szárazság és kártevők ellen. Jutott már támogatás a rotációs legeltetés fejlesztésére, a tápanyag újrafelhasználására, öntözőrendszerek kialakítására és az agrár-erdészeti rendszerek tervezésér, de a haszonállatokat érő hőstressz csökkentésére is.
A pályázat jövőjéről beszámolunk a Very Importatn Planeten.
A borítókép illusztráció. Forrás: Pixabay/Efraimstochter